Az érettségi súlya országonként változó, és ezek a különbségek hosszú távon a társadalmi mobilitásra és a munkaerőpiaci esélyekre is hatással vannak. Az alábbi összehasonlításból kiderül, milyen eltérő szerepet tölt be ez a kulcsvizsga Németországban, Ausztriában, Svájcban és Magyarországon.

Ismét egy befuccsolt felmérés. Ezúttal is a közoktatásban. Az Oktatási Hivatal hallgat.

Már közel a cél: hamarosan valóban a leglecsúszottabb, legbutább nemzet leszünk. Az oktatást sikerült totálisan lezülleszteni. De egyszer ez vissza fog ütni…

Ezt a társasjátékot úgy hívják: Hogyan tedd tönkre a jövődet!
Játszák: kormány – tanárok – diákok – szülők és mindenki, aki a jövőjét itt, a Kárpátok ölelésében képzeli el.
A nyertes? Ebben a játékban eddig csak vesztes lehet.

Tavaly elmaradt, idén a mai napon teljesítik a srácok a 6., a 8. és 10. évfolyamokon a matek és szövegértés kompetencia méréseit. A szülőnek is egy rémálom, mert néha olyan kérdéseket tesznek fel a gyerekeknek, amihez ad egy: semmi köze

A finnugor nyelvrokonságot az új történelemtankönyv csak egy nyelvészek által vallott hipotézisnek állítja be, a hun-magyar folytonosságot és a történelmi mítoszok magját ellenben valóságosnak tartja

olyamatos változásban, változtatásban van a felnőttképzés. Amint arról már korábban beszámoltunk teljesen átszabásra került az OKJ-s képzés. Ehhez kapcsolódó újabb változás, hogy most már a felnőttképzésben is jön az ösztöndíj, a diákhitel és a pályakövetési rendszer.

Szentül hittünk a személyes oktatásban. Egészen március 16-ig. Ekkor szembesült mindenki azzal, hogy nincs tovább, a személyes oktatás nem fog most működni.

11 év leforgása alatt Magyarországon durván kevesebb lett azon állampolgárok aránya, akik elégedettek lennének a hazai oktatás színvonalával.

Napjainkban lassan már a csapból is az MNB 330 pontos versenyképességi programjának elemi folynak. (Megjegyzésünk:..