Ismét csak emelkedtek a felvételi ponthatárok. A jelenlegi középfokú képzéssel hamarosan lehetetlen lesz egyetemre bekerülni.

Manapság már majd 720 ezer magyar dolgozik külföldön, igaz a Magyarországon élő külföldiek száma is 240 ezerrel emelkedett az elmúlt hat évben. Mi azonban az elvándorolt, ha úgy tetszik külföldre távozó magyarokkal foglalkozunk most.

Az érettségi súlya országonként változó, és ezek a különbségek hosszú távon a társadalmi mobilitásra és a munkaerőpiaci esélyekre is hatással vannak. Az alábbi összehasonlításból kiderül, milyen eltérő szerepet tölt be ez a kulcsvizsga Németországban, Ausztriában, Svájcban és Magyarországon.

Olybá tűnik, hogy a tartósan Magyarországon élő külföldiek rosszabbul ítélik meg a vendégszeretetünket, mint gondolnánk. Az Expat Insider felmérése szerint.

Nem tréfálnak a hollandok, amikor arról beszélnek, hogy csökkentik a szén‑dioxid‑kibocsátást. Most éppen 14 holland városban vezettek be úgynevezett zéró emissziós zónákat.

Egy rövid összefoglaló a Brain Bar-on elhangzottakról, amely a klímacélok elérését és problematikáit járja körül

Az ázsiai beruházó cégek szinte mindegyike igényli a magyar-kínai vagy magyar-koreai nyelvismerettel bíró munkavállalókat. Ennek oka, hogy sem a kínai, sem a koreai vezetők nem beszélik magabiztosan az angolt, ez igaz még a japánokra is

Idén is ezrekkel esett vissza az egyetemre jelentkezők száma. Sajnos ez már trend szerű, igaz a mélypontról elemelkedett, de így is a harmadik legrosszabb adattal bírunk az EU-ban.

Ismét egy befuccsolt felmérés. Ezúttal is a közoktatásban. Az Oktatási Hivatal hallgat.

„Beérett” kormányunk azon szándéka, hogy minden képzést tönkre tegyen, egyszerű szavazógépek létrehozására…