Már megint az a fránya PISA!

Összesítésre kerültek a 2025-ben felvett eredmények. Nem is tudjuk, van-e új a nap alatt? Úgy látjuk nem sok. Az eredmények elkeserítőek, megítélésünk szerint nem csak idehaza, de a részes országok átlaga is azt mutatja lefelé tart az oktatás és a gyerekek képességei. A jó hír, hogy bár lesújtó a magyar teljesítmény mind a régiós országok, mind Európa országaihoz képest is, azért még előzzük Romániát és sajnos a trendbe illeszkedik: a felmérések éveiben folyamatosan csökkenek az összes elért pontok mindenhol.

A legmagasabb összpontszámot Szingapúr érte el (1697 pont), a legalacsonyabbat Kambodzsa szerezte (1012 pont).

A PISA felmérés eredményeiről a minap sajtótájékoztató volt, amelyen Velkey Kristóf, az Oktatási Hivatal köznevelési elemzési főosztályának vezetője ismertette, hogy 2025-ben minden eddiginél több, összesen 91 ország, 760.000 15 éves tanulója vett részt a mérésben, amelyből Magyarországon 273 intézmény mintegy 6400 tanulója volt érintett.

Eredmények

Velkey Kristóf elmondta: az előző, 2022-es eredményhez képest a mérésben részt vevő országok átlageredménye 14 ponttal csökkent, illetve 14 országban, köztük Magyarországon volt megfigyelhető legalább 20 pontos – nálunk 21 pontos -, vagyis jelentős csökkenés. Továbbá a matematika eredmények a magyar diákok esetében 9 ponttal voltak alacsonyabbak a 2022-es adatokhoz képest.

A PISA nemzetközi eredményei a mérések kezdete, vagyis 2000 óta most a legalacsonyabbak mindhárom vizsgált területen (matematika, szövegértés természettudományok), a magyar adatok pedig különösen a szövegértés tekintetében aggasztóak.

Az eredményekből az látszik, hogy természettudományból a magyar diákok 480 pontos átlageredményt értek el, ami jelentősen nem különbözik az OECD-országok 486 pontos átlagától. Nem tér el például Németország, Szlovákia vagy Horvátország eredményétől, ám alacsonyabb az osztrák, a cseh vagy a lengyel tanulók eredményénél. A legjobbak a távol-keleti régiók: Szingapúr, Tajvan és Japán értékei, Európából pedig az észt tanulók teljesítettek az első helyen.

Szövegértésből – folytatta a főosztályvezető – a magyar tanulók 452 pontot értek el, ami szignifikánsan alacsonyabb a 461 pontos OECD-átlagnál, és például Franciaország, Horvátország, Norvégia vagy Szlovákia eredményéhez hasonló. A legjobbak ezen a területen is az ázsiai országok, Európában pedig az ír és az észt tanulók.

Matematikából viszont a magyar diákok átlaga 459 pont, ami nem különbözik az OECD-országok 463 pontos átlageredményétől – fűzte hozzá.

A szövegértés vonatkozásában az OECD arra vezeti vissza a romló tendenciát, hogy visszaszorult az élményszerző olvasás és egyre jobban előtérbe kerül a digitális olvasás elterjedése. A közösségi média gyors pörgetése veszélyezteti a diákok azon képességét, hogy összetett szövegekkel és adatokkal elmélyülten dolgozzák fel.

A PISA-vizsgálat megkülönböztetett figyelmet szentel az alulteljesítő tanulóknak. Az EU jelenlegi célkitűzése – amelytől a vizsgálat szerint most távolodunk –, hogy 2030-ra az alulteljesítő diákok aránya 15 százalék alá csökkenjen. Esetükben a legnagyobb ugyanis annak kockázata, hogy hiányosak maradnak azok az alapvető kompetenciáik, amelyek a továbbtanuláshoz, a társadalomban, illetve a munkaerőpiacon történő sikeres elhelyezkedéshez szükségesek – mondta a főosztályvezető.

Tervek a jobb eredményért

Az eseményen részt vett Lannert Judit miniszter asszony is, aki kimondta: regionálisan is leszakadni látszik a magyar oktatás, hiszen a cseh, a lengyel és az észt tanulók is jobban teljesítettek a felmérés során. Továbbá a legkiválóbban teljesítők aránya is csökken, ami azt jelenti, hogy át kell alakítani a hazai tehetséggondozás intézményrendszerét.

Örömtelinek nevezte ugyanakkor, hogy a magyar gyerekek érzékelése szerint a pedagógusok jobban figyelnek rájuk, mint más országokban a diákokra. Kitért arra, hogy a magyar tanulók átlag fölött fegyelmezettek, és ez a mutató még javult is az elmúlt évtizedben.

Ugyancsak örömtelinek nevezte, hogy a környezettudatosság terén kiemelten teljesítenek a magyar diákok. Magyarországon a tanulók 86 százaléka véli úgy, hogy képes pozitív hatást gyakorolni a környezetre, ami meghaladja a 81 százalékos OECD-átlagot. A magyar tanulók 67 százalékát érdekli, hogy jövőbeli munkájával hozzájáruljon a környezet védelméhez, míg az OECD átlaga csak 62 százalék.

Súlyos probléma viszont – mondta a miniszter -, hogy a tanulók 5 százalékát érte online zaklatás, illetve egyötödüket egyéb zaklatás az elmúlt 12 hónapban, ami Magyarországon és az OECD átlagát tekintve egyaránt növekvő tendencia. Ezért egy szakmai munkacsoport állt munkába a tárcánál a probléma kezelésére.

Lannert Judit szerint a szövegértés területén tapasztalható globális visszaesés mögött az áll, hogy a digitális eszközhasználat erősödött a hagyományos olvasás rovására. Viszont a digitális figyelemelterelés nálunk kisebb mértékű, mint az OECD-átlag, ami annak köszönhető, hogy az intézmények 90 százalékában korlátozott a mobilhasználat – mondta, hozzátéve, hogy a mesterséges intelligencia helyes használata érdekében a tárca dolgozik egy AI-stratégia megalkotásán.

Ez mindig kimarad

Egy dolog mindig kimarad az elemzés során, és bár okoljuk a tanárokat, a diákokat, a gyerekekkel nem foglalkozó szülőket, a rossz tantervet és tankönyveket, az elavult oktatási tananyagot és nem 21. századi „kötelező” olvasmányokat – amiket a gyerekek 90 százaléka nem olvas el – , de a saját gyerekeimen láttam, hogy minden ilyen kötelező felmérést pont olyan lelkesedéssel, oda nem figyeléssel, érdektelenséggel hajtanak végre, mint ahogy azt egy mai tinédzsernek kell. Senki, soha nem mondja el nekik, hogy miért lenne célszerű odafigyelniük, semmilyen motivációt nem kapnak. Talán erre is oda kellene jobban figyelni, mert az ellen vajmi keveset tehetünk, hogy kevesebb baromság kerüljön fel a szociális média felületeire, ami teljesen rossz irányba viszi a gyerekek gondolatait, pláne, amióta rászabadították ezekre a felületekre az AI-t is.