Könnyű-e a beilleszkedés külföldön?

Manapság már majd 720 ezer magyar dolgozik külföldön, igaz a Magyarországon élő külföldiek száma is 240 ezerrel emelkedett az elmúlt hat évben. Mi azonban az elvándorolt, ha úgy tetszik külföldre távozó magyarokkal foglalkozunk most. Annyi bizonyos, hogy a 720 ezres tömegből kb. 110 ezer naponta ingázik, tehát ők valójában nem hagyták el az országot, mindössze jobb lehetőséget találtak valamely környező országban.

De van 610 ezer magyar, szerte a világban, akik tartósan vagy véglegesen a külföldi munka és élet mellett döntöttek. A miérteket ne feszegessük, nyilván mindenkinek más oka van rá, de egyben mind egységeset állít, valahogy ott jobban élnek…

Ez az említett szám az is jelenti, hogy minden tizedik magyar munkavállaló rendelkezik már valamilyen külföldi tapasztalattal. A magyarok közül a legtöbben Németországba, az Egyesült Királyságba, Ausztriába, Spanyolországba vagy Franciaországba települ ki megalapozni szerencséjét. A költözést leggyakrabban a pénzkereseti lehetőség motiválja, de a kulturális és nyelvismereti tapasztalatok is sokakat vonzanak. Ez pedig már a Profession.hu friss felméréséből derül ki.

Az országon kívül munkát vállaló magyarok fele egy már kint dolgozó ismerőse, barátja segítségével talált állást, 16 százalékuk fejvadász cégen keresztül, 13 százalékukat pedig a munkaadója delegálta, de akad olyan is, aki maga kereste meg a lehetőséget. A külföldi munkahely megtalálásához és betöltéséhez átlagosan 3 hónapra volt szükségük a megkérdezetteknek. A legtöbben, tízből heten fizikai munkakörben helyezkedtek el, tízből hárman pedig szellemi munkakörben.

A pénz a legfontosabb szempont

A külföldi munkavállalást leginkább a pénzügyi szempontok motiválták a dolgozóknál – 36 százalékuk jelölte meg ezt legfontosabb indokként. 25 százalékuknak új nyelvi és kulturális tapasztalatok megszerzése, 13 százalékuk a szakmai fejlődés lehetősége miatt vállalt munkát az országon kívül, míg 12 százalékuk leginkább jobb életkörülményekre vágyott, 6 százalékuk pedig családi okok miatt vállalt el határon túli állást. A legnépszerűbb országok Németország (45 százalék), az Egyesült Királyság (16 százalék), Ausztria (11 százalék), vagy Franciaország (6 százalék) a külföldön munkát vállaló magyarok számára.

A legnagyobb kihívások

A Profession felmérése rámutatott, hogy az érzelmi tényezők komolyan hatnak a határon túlra költözőkre: tízből hat dolgozó erős honvágyról számolt be, és csak minden ötödik megkérdezett vallotta, hogy egyáltalán nem szembesült ezzel az érzéssel a külföldi tartózkodása alatt. A nők és a kistelepüléseken élők körében magasabb volt azoknak az aránya, akik hazavágytak.

A honvágy ellenére az új közegbe való beilleszkedés könnyebben ment: a válaszadók 62 százaléka jelezte, hogy teljes mértékben tudott integrálódni a kinti közösségekbe, 30 százalék válaszolta, hogy részben sikerült neki és mindössze 8 százalékuk számolt be jelentős nehézségekről ezzel kapcsolatban. 

A beilleszkedés egyik leggyakoribb problémája a nyelvi akadály! Tízből négy válaszadó szembesült ezzel, de közel ennyien, tízből hárman az emberi kapcsolatok kialakításában tapasztaltak nehézségeket. Mindenképp ki kell emelni, hogy a nyelvtudás, illetve annak hiánya minden szempontból előmozdítja vagy teljesen gátolja a külföldi beilleszkedést. És még ha valaki jól is ismeri az adott nyelvet, gyakran a helyi dialektus miatt úgy érzi, hogy ki van rekesztve a beszélgetésből. Találkoztam olyan esettel is – milyen viccesnek tűnik, pedig nem az – ahol egy német nem értette meg, az elvben ugyan azt a nyelvet beszélő osztrák kollégát és a magyar munkatársától kért segítséget.

Tízből két ember jelezte, hogy kihívást okoztak a kulturális különbségek is. Ehhez azt is érteni kell, hogy a nyugaton szocializálódott emberek sokkal zártabb közösséget képeznek, egy osztrák nem hogy egy magyart, egy másik osztrákot sem nagyon invitál meg a saját lakásába. Az anyagi, lakhatási és ügyintézéssel kapcsolatos problémákkal a munkavállalók hasonló arányban szembesültek, mindhárom előfordulása 15 százalék körül volt, ami nem jelentős.

Azok a pozitív hatások

A válaszok alapján az országon kívül dolgozóknak jórészt bejött a számításuk, tízből hétnek javult az életminősége saját megítélése szerint a korábbihoz képest, közülük minden másodiknak jelentős mértékben. Tízből ketten ezt a korábbihoz hasonlónak ítélték meg, míg mindössze 2 százalékuk számolt be negatív változásról az anyagiak tekintetében.

Így aztán megállapíthatjuk, hogy sokakat kizárólag a pénz motivál a kivándorlásban, de szakami fejlődés, a tapasztalatok, kompetenciák szerzése is fontos. És miközben majdnem kétharmaduk visszatér Magyarországra, egyre nő azoknak is a száma, akik a teljes kilátástalanság, a magyar gazdasági és szociális helyzet miatt és akadnak szép számmal, akik a politikai mélyrepülést okolva távoznak és terveznek véglegesnek tűnő külföldi életet.

Akik dolgoztak már külföldön, azok közel felének (45 százalék) néhány hónapig tartott a kinti munka, míg 22 százalékuk 12 évet dolgozott az országon kívül, 19 százalékuk 2–5, 12 százalékuk 5–10, 3 százalékuk pedig több mint 10 éven át vállalt külföldi munkát, foglalja össze az uzletem.hu portál a számokat.

A beilleszkedés természetesen ember függő is. Beszélheted a nyelvet, dolgozhatsz nagyon precízen, ha egyszerűen zárkózott típus vagy. És mindez persze fordítva is igaz. Aztán meg kell küzdeni azzal is, hogy például az osztrákok, angolok, franciák kifejezetten zárkózottak, egy idegennel szemben különösen. Rengeteg mindenen múlik az, hogy a külföldi tartózkodásban sikeresek vagyunk-e, élvezzük, sikeresnek érezzük avagy elbukjuk. Ártani, biztos nem árt…