Könnyű‑e a beilleszkedés külföldön?
Manapság már majd 720 ezer magyar dolgozik külföldön, igaz a Magyarországon élő külföldiek száma is 240 ezerrel emelkedett az elmúlt hat évben. Mi azonban az elvándorolt, ha úgy tetszik külföldre távozó magyarokkal foglalkozunk most. Annyi bizonyos, hogy a 720 ezres tömegből kb. 110 ezer naponta ingázik, tehát ők valójában nem hagyták el az országot, mindössze jobb lehetőséget találtak valamely környező országban.
De van 610 ezer magyar, szerte a világban, akik tartósan vagy véglegesen a külföldi munka és élet mellett döntöttek. A miérteket ne feszegessük, nyilván mindenkinek más oka van rá, de egyben mind egységeset állít: valahogy ott jobban élnek…
Ez az említett szám azt is jelenti, hogy minden tizedik magyar munkavállaló rendelkezik már valamilyen külföldi tapasztalattal. A magyarok közül a legtöbben Németországba, az Egyesült Királyságba, Ausztriába, Spanyolországba vagy Franciaországba települ ki megalapozni szerencséjét. A költözést leggyakrabban a pénzkereseti lehetőség motiválja, de a kulturális és nyelvismereti tapasztalatok is sokakat vonzanak. Ez pedig már a Profession.hu friss felméréséből derül ki.
Az országon kívül munkát vállaló magyarok fele egy már kint dolgozó ismerőse, barátja segítségével talált állást, 16 százalékuk fejvadász cégen keresztül, 13 százalékukat pedig a munkaadója delegálta, de akad olyan is, aki maga kereste meg a lehetőséget. A külföldi munkahely megtalálásához és betöltéséhez átlagosan 3 hónapra volt szükségük a megkérdezetteknek. A legtöbben, tízből heten fizikai munkakörben helyezkedtek el, tízből hárman pedig szellemi munkakörben.
A pénz a legfontosabb szempont
A külföldi munkavállalást leginkább a pénzügyi szempontok motiválták a dolgozóknál — 36 százalékuk jelölte meg ezt legfontosabb indokként. 25 százalékuknak új nyelvi és kulturális tapasztalatok megszerzése, 13 százalékuk a szakmai fejlődés lehetősége miatt vállalt munkát az országon kívül, míg 12 százalékuk leginkább jobb életkörülményekre vágyott, 6 százalékuk pedig családi okok miatt vállalt el határon túli állást. A legnépszerűbb országok Németország (45 százalék), az Egyesült Királyság (16 százalék), Ausztria (11 százalék), vagy Franciaország (6 százalék) a külföldön munkát vállaló magyarok számára.
A legnagyobb kihívások
A Profession felmérése rámutatott, hogy az érzelmi tényezők komolyan hatnak a határon túlra költözőkre: tízből hat dolgozó erős honvágyról számolt be, és csak minden ötödik megkérdezett vallotta, hogy egyáltalán nem szembesült ezzel az érzéssel a külföldi tartózkodása alatt. A nők és a kistelepüléseken élők körében magasabb volt azoknak az aránya, akik hazavágytak.
A honvágy ellenére az új közegbe való beilleszkedés könnyebben ment: a válaszadók 62 százaléka jelezte, hogy teljes mértékben tudott integrálódni a kinti közösségekbe, 30 százalék válaszolta, hogy részben sikerült neki és mindössze 8 százalékuk számolt be jelentős nehézségekről ezzel kapcsolatban.
A beilleszkedés egyik leggyakoribb problémája a nyelvi akadály! Tízből négy válaszadó szembesült ezzel, de közel ennyien, tízből hárman az emberi kapcsolatok kialakításában tapasztaltak nehézségeket. Mindenképp ki kell emelni, hogy a nyelvtudás, illetve annak hiánya minden szempontból előmozdítja vagy teljesen gátolja a külföldi beilleszkedést. És még ha valaki jól is ismeri az adott nyelvet, gyakran a helyi dialektus miatt úgy érzi, hogy ki van rekesztve a beszélgetésből. Találkoztam olyan esettel is — milyen viccesnek tűnik, pedig nem az — ahol egy német nem értette meg az elvben ugyanazt a nyelvet beszélő osztrák kollégát és a magyar munkatársától kért segítséget.
Tízből két ember jelezte, hogy kihívást okoztak a kulturális különbségek is. Ehhez azt is érteni kell, hogy a nyugaton szocializálódott emberek sokkal zártabb közösséget képeznek, egy osztrák nemhogy egy magyart, egy másik osztrákot sem nagyon invitál meg a saját lakásába. Az anyagi, lakhatási és ügyintézéssel kapcsolatos problémákkal a munkavállalók hasonló arányban szembesültek, mindhárom előfordulása 15 százalék körül volt, ami nem jelentős.
Azok a pozitív hatások
A válaszok alapján az országon kívül dolgozóknak jórészt bejött a számításuk, tízből hétnek javult az életminősége saját megítélése szerint a korábbihoz képest, közülük minden másodiknak jelentős mértékben. Tízből ketten ezt a korábbihoz hasonlónak ítélték meg, míg mindössze 2 százalékuk számolt be negatív változásról az anyagiak tekintetében.
Úgy aztán megállapíthatjuk, hogy sokakat kizárólag a pénz motivál a kivándorlásban, de szakmai fejlődés, a tapasztalatok, kompetenciák szerzése is fontos. És miközben majdnem kétharmaduk visszatér Magyarországra, egyre nő azoknak is a száma, akik a teljes kilátástalanság, a magyar gazdasági és szociális helyzet miatt — és akadnak szép számmal, akik a politikai mélyrepülést okolva — távoznak és terveznek véglegesnek tűnő külföldi életet.
Akik dolgoztak már külföldön, azok közel felének (45 százalék) néhány hónapig tartott a kinti munka, míg 22 százalékuk 1–2 évet dolgozott az országon kívül, 19 százalékuk 2–5, 12 százalékuk 5–10, 3 százalékuk pedig több mint 10 éven át vállalt külföldi munkát, foglalja össze az uzletem.hu portál a számokat.
