Az angol már a múlté?

Rögtön az elején szögezzük le: NEM!

Napjaink munkaerőpiacán egyre fontosabb képességgé válik az idegennyelv-ismeret. Míg korábban ez inkább a külföldi munkákra korlátozódott, ma már Magyarországon is elengedhetetlen, hiszen a legtöbb szektoron belül szükség van legalább egy idegen nyelvre. És hogy mit érdemes tanulni? Az angol továbbra is biztos befektetés, de a németre, franciára és spanyolra is nagy a kereslet. Egy biztos: ha szeretnénk, hogy a magyar lakosság versenyképes maradjon, muszáj lenne nagyobb hangsúlyt fektetni a nyelvoktatásra, mivel lehetőségből nincs hiány, de a nyelvtudás egyelőre jócskán elmarad az európai átlagtól. A nyelvtanárok pedig szép lassan kilépnek a rendszerből. (vö. státusztörvény…)

Minden bizonnyal sokan feltették már maguknak azt a kérdést, hogy milyen idegen nyelvet érdemes tanulni? A jó hír az, hogy nincsen rossz döntés, mert akármelyik nyelv mellett döntünk, azzal gazdagodni fogunk személyes és szakmai szinten egyaránt. A legfontosabb szempont mindig a személyes kötődéssel kezdődik – ha nem igazán érdekel minket az adott nyelv, akkor rengeteget fogunk szenvedni vele, viszont, ha erős a motivációnk, akkor könnyebben vesszük az akadályokat. Ha ezt a kérdést tisztáztuk magunkban, akkor érdemes lehet egyéb, praktikus szempontokat is figyelembe venni – például azt, hogy hosszú távon melyik nyelv illeszthető be leginkább a karrierutunkba és azt milyen területeken tudjuk hasznosítani.

Magyarországon az elmúlt években meglehetősen kedvezőtlenül alakultak a nyelvtanulással kapcsolatos trendek. Egyre többen kénytelenek plusz pénzt áldozni nyelvvizsga-előkészítőre, hiszen a közoktatás nem mindig segít a valós nyelvtudás megszerzésében. Magyarországon három éve nem emelkedik kilencvenezer fölé a nyelvvizsgázók száma, tavaly pedig rekord alacsony szintet ért el (82 836) az Oktatási Hivatal nyelvvizsgáztatási akkreditációs osztályának adatai szerint.

Az életkor szerint megfigyelhető, hogy az idősebb generációk esetében az átlagnál jóval alacsonyabb az idegen nyelvismerettel rendelkezők aránya, mint a fiataloknál.

Az idegen nyelvet nem beszélők aránya fokozatosan egyre magasabb, minél idősebb korcsoportot vizsgálunk. Az 55-64 évesek kiugróan nagy része, 74,6 százaléka nem beszél egyetlen idegen nyelvet sem, ezzel szemben a 25-34 évesek körében már jóval alacsonyabb 40 százalék körüli értéket látunk. A különbség ugyan jelentős, de a 40 százalékos érték még korántsem nevezhető alacsonynak, főként, ha azt nézzük, hogy az európai átlag a 25-34 évesek körében 23 százalék volt 2016-ban.

A legalább egy idegen nyelvet beszélők aránya hasonló módon alakul, vagyis minél fiatalabb korosztályt vizsgálunk, annál magasabb az idegen nyelvet beszélők aránya. Az Eurostat adatai ugyan a 25 éves kor alatti generációkat már nem mutatják be, de sejthető, hogy ott is magasabb az idegen nyelvet beszélők aránya, mint az idősebb korosztály körében.

Az európai országok közül Magyarországon az egyik legmagasabb, 57,6 százalék az idegen nyelvet nem beszélők aránya a 25-64 évesek körében, miközben az EU-s átlag 31,8 százalékot mutat. Nálunk rosszabbul csak négy ország teljesített – ebből az egyik az Egyesült Királyság, akik az angol anyanyelv miatt nem kényszerülnek arra, hogy másik nyelvet tanuljanak.

Természetesen nem várhatjuk el, hogy Magyarország is a belga, svájci, holland lakossággal vetekedjen nyelvtudásban, hiszen ezen országok szerencsés elhelyezkedése és speciális helyzete miatt itt eleve több nyelvet tanulnak a fiatalok, viszont a volt szocialista blokkhoz tartozó régiós országokhoz, mint Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Horvátország illene felzárkózni. Itt jegyezzük meg, hogy könnyű úgy – és ezt a statisztika nem mutatja soha -, hogy a cseh érti a szlovákot és fordítva, így ez mindjárt úgy tüntethető fel, hogy két nyelvet beszélnek, holott ez ferdítés, csakúgy, mint a szláv és latin nyelvek rokonságából adódó hasonlóság. Sajnos mi magyarok ezzel a nyelvvel egyedülállóak vagyunk a világban, és bár nem mentség, de enyhítő körülmény a nyelvtanulás szempontjából.

Milyen nyelveket várnak el itthon a munkáltatók?

A munkáltatóknak szükségük van magasan képzett munkaerőre és ilyen téren a szakirányú oktatás mellett a nyelvi képességek is meghatározóak – külföldön és Magyarország határain belül egyaránt

Ma már a munkaerő hirdetések picivel több mint felében találunk nyelvtudásra vonatkozó elvárást. Ezeknél a pozícióknál többnyire középfok/kommunikációképes nyelvtudást kérnek (70%), kevesebb mint negyedüknél pedig felsőfok/tárgyalóképes szintet. Az alapfok és az anyanyelvi szint viszont ritkán jelenik meg az álláshirdetésekben. A budapesti lokációjú betöltésre váró pozíciók közel feléhez társul idegen nyelvvel kapcsolatos elvárás, míg a legkevésbé a tolna vármegyei állásoknál szükségesek ezek az ismeretek, ahol mindössze a hirdetések 17,9 százalékánál találkozhatunk e kritériummal.

A nyelvtudást igénylő álláshirdetések 84,7 százalékánál az angol az elvárt; második leggyakoribb nyelvi követelmény a német (10,8%), majd a francia (0,7%), az olasz (0,4%), a szlovák és a cseh (0,3-0,3%).

Magyarországon az IT-iparban való sikeres elhelyezkedéshez leggyakrabban a német nyelvre van szükség. A szolgáltatási szektorban a francia vagy a dán népszerű. Érdekes, hogy 2023 eleje óta Magyarországon a német és dán nyelvtudást igénylő álláslehetőségek száma növekszik a legaktívabban.

Az angol mellett szintén a megbízható német nyelvtudás bír erővel hiszen erős német befektetői, vállalati jelenlét miatt nagyon értékes lehet ebbe a nyelvbe fektetni az időt. Ugyanakkor a magyar cégek legfontosabb export partnerei Németország és Ausztria, így ezen a területen is nagyon jól lehet hasznosítani a németet. Ne feledjük azt sem, hogy Németország Európában a legerősebb gazdasági potenciállal bír, így – Ausztriával egyetemben – a magyar munkavállalók kedvelt és értelemszerű célpontja.

Jelentős előnyben a két idegen nyelvet beszélők

Habár Magyarországon szélesebb körben egyelőre nem terjedtek el (és a jelenlegi nyelvtudás-szint miatt nem is tudna) a többféle nyelvet igénylő állások, de bizonyos szektorok természetesen kivételt képeznek ezalól.  Csaknem 15 százalék – ezek jellemzően az ügyfél- és vevőszolgálatos, valamint az SSC szektor állásai – a minimum két nyelvet kereső hirdetések aránya. Emellett a nemzetközi ügyvédi irodáknál, vagy tanácsadó cégeknél is alapelvárás a több idegen nyelv ismerete, de ez a jelenség még nem általános. Nem kérdés, hogy jelentős előnnyel indul az, aki több nyelven képes és tud dolgozni, valamint jobb alkupozícióban is van hiszen – megfelelő végzettséggel – már nemzetközi karrierben is gondolkodhat, így akár belföldön is a „világpiaci” kondíciókat fogalmazhatja meg elvárásként.

Sosem tudjuk eleget hangsúlyozni, hogy tanulni, tanulni, tanulni. A nyelvtudás pótolhatatlan érték, legyen az bármelyik nyelv is, és egyre fontosabb lesz annak, aki az itthoni állapotoktól szabadulni szeretne.

Forrás: penzcentrum.hu