Hol tart a magyar munkaerő ára az EU-ban?
Miközben Bulgáriában a legalacsonyabb az egy órára számított átlagos munkaerőköltség az Európai Unióban, addig Luxemburgban a legmagasabb, az Eurostat statisztikái alapján.
Ebből a listából megállapítható, hogy 30,5 euró, azaz durván 11 500 forint volt az egy órára vetített átlagos munkaerőköltség tavaly az Unióban, azonban a szórás igen nagy, a különbség csaknem hatszoros a legalacsonyabb értéket mutató Bulgáriában (8,2 eurót) és a legmagasabbat mutató Luxemburgban (50,7). A második legalacsonyabbat Románia mutatja (9,5 euró), a harmadikat Magyarország (10,7 euró – durván 4000 forint). Luxemburgot Dánia (46,8 euró) és Belgium (43,5 euró) követi.
A legalacsonyabb átlagos munkaerőköltségel bíró három országban jó hír lehet, hogy ezekben a tagállamokban arányaiban különösen nagyot nőtt az élőmunka helyi valutában kifejezett költsége tavaly. Ebben a tekintetben az EU-s átlag 5 százalék, azonban Bulgáriában 15,3, Magyarországon 13,9, Romániában pedig 12,2 százalék volt az emelkedés. Igaz, a románok nem fértek fel az uniós dobogóra ezzel az értékkel, hiszen Litvánia megelőzte őket 13,3 százalékkal.
Az alacsony munkaerőköltség alacsonyabb béreket is takar. Az uniós átlagtól elmaradó magyar jövedelem a külföldi munkavállalóknak sem különösebben vonzó. Márpedig egyre nagyobb szükség lenne rájuk a gazdaságot fojtogató munkaerőhiány miatt. Munkaerőt importálni egyre nehezebb a környező országokból, hiszen az ott elérhető humán erőforrás inkább a nyugati, vagy szláv nyelvű országokat preferálja. Azonban kedvez nekünk, hogy az Ázsiából érkezők szemében Európa egységes megítélés alá esik. Nem akarnak mindenképpen Nyugatra menni.
Egyébként ha a tervezett 500 ezer új munkavállaló elérése érdekében 2-300 ezerre tornázná fel a vendégmunkások számát Magyarországon a kormány, régiós szinten úgy is az egyik legkevesebb külföldi munkavállaló lenne idehaza. Ez sajnos egybecsenghet az idehaza a propaganda hatására elharapódzó idegengyűlölettel. Tisztán látható, hogy hazánkkal nagyjából megegyező méretű munkaerőpiaccal bíró Csehországban jelenleg mintegy 700 ezren, Ausztriában 1 millióan, a Magyarországtól négyszer nagyobb Lengyelországban pedig körülbelül 2 millióan vannak vendégmunkások (bár az utóbbinál zömében ukránok, és a háború kitörése után ugrott meg a számuk).
Írásunk a haszon.hu cikke felhasználásával készült.
