Munkából a temetőbe, avagy mennyire emelkedik a nyugdíjkorhatár?
Tízezrek tiltakoztak márciusban Franciaországban Macron elnök nyugdíjreformja ellen, amely többi között 62 évről 64-re emeli a nyugdíjkorhatárt.
Nos, Lenin elvtárs is megmondta: minden viszonylagos, mindazon által a franciák még a 64 évnek is igencsak örülhetnek, hiszen azzal is a mezőny jobbik felében vannak. Ugyanis egyre több ország közeledik a 67 éves korhatárhoz. Magyarországon nem változott 2023-ban az öregségi nyugdíjkorhatár, ugyanúgy 65 év, mint tavaly volt, de előtte komoly emelési ciklus történt. A szakértők azonban már úgy számolnak, hogy a ’70-es és ’80-as években született magyaroknak 65 éves korukban nagy valószínűséggel még dolgozniuk kell majd, mi több 2050-re a 70 éves nyugdíjkorhatár is eljöhet. Tegyük itt hozzá, a férfiak átlagéletkora 2021-ben Magyarországon 43 év volt, a születéskor várható élettartam pedig 72,86 év. Így persze sikerül leküzdeni azt a dilemmát miből és hogyan fizesse az állam a nyugdíjat, mert statisztikailag nem lesz kinek. A férfiak ezek szerint optimális esetben, ha megérik a nyugdíjba vonulást (ez egyre kevesebbeket érint, sajnos), kb. három-négy évig élvezhetik a pihenést. Az persze megint egy másik kérdés, hogy milyen egészségi állapotban, amely mutatókkal ugyancsak nem büszkélkedhet kiürülő hazánk. A kiüresedőt pedig értsd úgy, egyre többen hagyják el Magyarországot aktív munkaképes korukban és idős korban is. Nem lehet őket hibáztatni: csak élni szeretnének, szabadon…
Visszakanyarodva eredeti témánkhoz látszik, hogy egész Európa küzd a nyugdíjasok problémájával, így sok helyen terítékre került a nyugdíjkorhatár kérdése. Végül persze Emmanuel Macron francia államfő úgy döntött Franciaországban, hogy parlamenti szavazás nélkül hirdeti ki a vitatott nyugdíjreformot. Ennek legfontosabb pontja a nyugdíjkorhatár fokozatos emelése 62-ről 64 évre.
Szakértők szerint nem kérdés, hogy a korhatárt idehaza is emelni kell, de a magyar helyzet meglehetősen speciális – miért ne! – más országokhoz képest, éppen a fentebb említett egészségügyi okok miatt. Az egészséges várható élettartam mind a nők (63,6 év), mind a férfiak (61,7 év) esetében alulmúlja az általános nyugdíjkorhatárt. Ezzel az adattal is a 27 EU tagállami lista alján vagyunk. Ami szintén nagyon rossz, hogy a következő kb. 40 évben 72 százalékkal fog nőni az egy aktív (dolgozó) emberre jutó idősek száma, ami elképesztő növekedés, bár ezzel nem vagyunk annyira egyedül, az EU átlag is 69% körül alakul majd.
Nos ebben az igen bonyolult rendszerben kellene megtalálni az egyensúlyt a költségvetés lehetőségei és az emberi oldal között. Ez utóbbi mostanában kis hazánkban nem annyira számít (vö. 15 paramétert kérhet a labortól a háziorvos…), de biztos, hogy a korhatárt folyamatosan emelni fogják. És hogy mit fog érni a nyugdíj? Erre nem is lehet megkísérelni a választ, de mindenkit arra ösztönzünk, hogy igyekezzen minél előbb saját nyugdíjszámlát nyitni, előtakarékosságot indítani, hiszen az oda berakott pénz nem fog elveszni, megkaphatják az örökösök, ha a nyugdíjas években nem tudjuk felhasználni. Nem fogjuk…
