Magyarország ebben is sereghajtó
A tanulás fontosságát mindig is hangsúlyoztuk. Tanulni bármit, bármikor lehet és kell. Valójában észre sem vesszük, hogy életünk során állandóan tanulunk. Csakhogy ez sok esetben nem tudatos. Ezért is fontos az élethosszig tartó tudatos tanulás. Azon túl, hogy mentálisan is karbantartja az embert, még a magunk esélyeit is növeljük az élet minden területén.
Éppen ezért elszomorító az Eurostat kimutatása, miszerint az élethosszig tartó tanulás szempontjából ugyan Bulgária és Görögország áll a legrosszabb helyen, de sajnos Magyarország is az uniós átlag alatt helyezkedik el.
A „long life learning” azaz az életen át tartó tanulás tekintetében 2021-ben a felnőttek részvételi aránya 11 százalék volt az EU-ban, míg Magyarországon csak 6 százalékos volt, ami a 27 uniós ország közül hátulról a nyolcadik legrosszabb helyezés, mutatja az Eurostat legfrissebb adata.
Az egész életen át tartó tanulásban való részvétel aránya szinte az összes uniós országban folyamatosan emelkedett 2011 és 2021 között. Kivételt képez Dánia és Csehország a 10 és 6 százalékos csökkenéssel. A legnagyobb emelkedést Hollandiában (10 %), Svédországban (9 %) és Finnországban (7 %) mérték. A 2021-es adatok szerint az EU-ban Svédország teljesített a legjobban élethosszig tartó tanulásban (35%). A második és harmadik helyen Finnország (32%) és Hollandia (27%) áll. Bulgária az utolsó helyen található, ahol a 25-64 évesek mindössze 1,8 %-a vett részt valamilyen képzésben a megkérdezése előtti 4 hétben. Görögország az utolsó előtti helyen áll 3,5%-kal. Magyarország a 20 helyen áll a listán 5,9 százalékkal, ami jóval a 10,8 %-os EU-átlag alatt van.
Azért árnyalja egy kicsit a képet, hogy a vizsgált időszak még erősen a Covid-járvány tombolására esett és nem csoda, hogy akinek volt egy kis jövőképe – ebben mi magyarok szintúgy nem teljesítünk fényesen – az az otthoni munka által megspórolt időben és ha anyagilag is megtehette, akkor valamit tanult, átképezte magát, stb.
Józan ésszel be kell látni, hogy a ki minél több készséggel bír, az nagyobb eséllyel tud új, jobb munkát szerezni, problémát megoldani, segíteni gyermekin.
Nemzetünk ebben a hosszú távú gondolkodásban is gyenge sajnos, amit egyáltalán nem segít a magyar jogszabályi környezet – lásd a szakképzés és az OKJ ellehetetlenítése, a nyelviskolák csökkenő szerepe, a szakképzési járulék felhasználhatatlansága -, illetve az is látszik, hogy a jelenlegi kormányunk nem a tudásra épít, sőt, ahol tudja rombolja a képzéseket, képzőhelyeket, iskolákat.
Annak fényében, hogy 2023-at a készségek évének nyilvánította az Európai Bizottság (jaj, megint Brüsszel! – sic!) a fenti kimutatás publikálása és a magyar valóság érdekes, akár a helyzetet alátámasztó tény. Sajnos.
