Lehet, hogy mégis lehet majd csatlakozni
Korábban már két cikkben is beszámoltunk arról, hogy a kormány megszüntette a napelemek hálózatra kötésének lehetőségét. Most erősen úgy néz ki, hogy visszakoznak, ami több dolgot is mutathat, de azt bizonyosan, hogy baj van. Valószínűleg nincs elegendő energia, tönkre megy a napelemes szakma és rendkívüli a felháborodás. Mondhatnánk azt is, hogy csak a szokásos kapkodás, de ez most talán jó lehet nekünk.
Steiner Attila szerint Magyarország energiabiztonsága érdekében a lehető legtöbb napelemet kell csatlakoztatni az országos hálózathoz, a kormány ezért megelőlegezi az ehhez szükséges fejlesztések uniós támogatásait – mondta az Energiaügyi Minisztérium (EM) energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára. (Nyilván ebben a mondatban burkoltan bele van csomagolva, hogy már megint Brüsszellel van a probléma és a szankciókkal.)
Miért mondtuk, hogy baj van? Tudni kell, hogy a hazai napelemes rendszerek összteljesítménye elérte a 4 ezer megawattot, ami kétszerese a jelenlegi paksi atomerőművi teljesítménynek! (Mint tudjuk, érezzük a paksi bővítéssel is gondok lehetnek már.)
Az államtitkár szerint az ukrajnai háború hatásai miatt egyre fontosabb a helyben megtermelt energia, a napelemek terjedése viszont olyan ütemű volt az elmúlt években, hogy túlterhelhetik az országos hálózatot, ezért a kormány által megelőlegezett fejlesztési ütemének függvényében fokozatosan ugyan, de megszűnhet a betáplálási moratórium, de addig meg kell vizsgálni, hol indokolt a fejlesztés. Azok kapcsolhatják a naperőműveiket a korábbi szabályok szerint az országos hálózathoz, akik október 31-ig bejelentették a csatlakozási igényüket. Az E.ON beruházási csomagja például csaknem 800 megawatt napelemes kapacitás csatlakoztatását teszi majd lehetővé. Steiner Attila továbbá azt is közölte, hogy a kormány akkumulátortámogatási programmal is segíti a megújuló energiák befogadását.
Sejthető, hogy mindez nem a kormány szabad akaratából történik, ugyanis 2024. december 31-ig fel kell oldania a lakossági napelemes rendszerek által termelt áram betáplálási lehetőségének tilalmát, hogy hozzáférjen a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) támogatási forrásaihoz. Az említett javaslatcsomagot már tavaly november 30-án kiadták, de a kormány érdemben eddig alig reagált rá, holott a dokumentum határidős ajánlásokat is tartalmaz. Azért lenne fontos, hogy Magyarország betartsa ezeket a határidőket, mert csak ezen reformok végrehajtása esetén juthat hozzá a helyreállítási alap vissza nem térítendő, mintegy 2320 milliárd forintos forrásaihoz.
Gyors és azonnali javulás nem várható, de idén mindenképp előre lepésnek kell születnie ahhoz, hogy a fenti dátum betartható legyen, de azt mindenképp el kell fogadni, ha valóban szükséges a hálózat fejlesztése, akkor ahhoz időre és pénzre van szükség.