Fenntartható közbeszerzés – még nem jó úton

Elismerte a magyar kormány, hogy ez idáig nem történt áttörés a zöld közbeszerzés gyakorlati alkalmazásában. Mindez a még karácsony előtt elfogadott, és napokban közzétett Zöld közbeszerzési stratégiájában jelent meg. Ebből tisztán kitűnik, hogyan nem jeleskedett a kormányzat abban, hogy komolyabban érvényesüljenek a közbeszerzésekben a fenntarthatósági szempontok. Ezen most változtatnának, a feladat oroszlánrészét és koordinálását Navracsics Tiborra osztották.

Az elmúlt években inkább negatív irányba változott azoknak a közbeszerzéseknek az aránya, amelyekben érvényesülnek a zöld, azaz a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontok. Az összes közbeszerzésnek 2019-ben 11,8, 2021-ben 10,2 százaléka volt zöldként jellemezhető, értéküket tekintve pedig még nagyobb a csökkenés: 14,6-ről 11,2 százalékra – ez derül ki az összefoglalóból. Igaz, a megjelent Zöld közbeszerzési stratégiából az is látszik, miszerint célul tűzték ki, hogy öt év alatt nagyjából megháromszorozzák a fenti értékeket, vagyis a zöld szempontokat tartalmazó közbeszerzések aránya 2027-re legalább 30 százalékos legyen.

A probléma nem új keletű: már 2020-as országjelentésében megállapította az Európai Bizottság e hiányosságot, ahol szabálytalanságokat is tárt fel a zöld szempontok alkalmazásának gyakorlatával kapcsolatban az EB.

Cseppet sem meglepő, hogy a zöld szempontok leginkább a regionális, helyi szintű ajánlatkérők beszerzéseiben jelennek meg, így az összes zöld közbeszerzés több mint 70 százalékát náluk írták ki, míg a legritkábban a központi kormányzatnál és a közszolgáltatóknál, amelyek a 4, illetve a 2 százalékos arányt sem érték el az összesítésben.

Miközben ezen regionális és helyi szervezetek mindössze az összes közbeszerzésnek csak 36,6 százalékát adták, értéket tekintve pedig csak 16,6 százalékot. A dokumentum szerint a zöld szempontok „az építési munkák, a szállítófelszerelések és kiegészítő szállítási cikkek, bútorok, a szennyvíz- és hulladéktisztítási, környezetvédelmi szolgáltatások, továbbá az irodai eszközök” beszerzése során érvényesültek.

A jelentés azért szokás szerint tele van kormányzati lózungokkal és nagyotmondásokkal, és természetesen mindenki felelős ezért. Úgy együtt, közösen…

Navracsics Tibor; Forrás: Wikipedia
Navracsics Tibor; Forrás: Wikipedia

Ezért Navracsics Tiborra komoly feladatokat osztottak, így jogszabályjavaslatokat kell készítsen ott, ahol már létezik uniós zöld közbeszerzési követelmény, avagy ki kell dolgozza az életciklusköltség-számítás mintamódszertanát, valamint hogy minél erősebben jelenjenek meg a közbeszerzésekben a fenntarthatósági szempontok. Ezekre a Hatósággal együtt kell működnie, stratégiát kell alkotnia és ellenőriznie is kell a végrehajtást.

És hogy ne csak Navracsics Tibor végezzen mindent, három másik miniszterre is komoly feladatot róttak e tárgykörben.

A Közbeszerzési Hatóságnak – mint Zöld közbeszerzési kompetencia centrumnak – pedig a gyakorlati alkalmazást is elő kell segítenie, például ki kell dolgozniuk emellett a beszerzési tárgyak, termékek, termékcsoportok zöld közbeszerzési kritériumait, és össze kell állítaniuk egy zöld közbeszerzési eszköztárat is, három beszerzési termék vagy termékcsoport esetében még idén november 30-ig, majd folyamatosan a továbbiak esetében is. A gyakorlat kialakulását elősegítő további eszközöket és ösztönzőket is ki kell dolgozniuk, mindeközben szemük előtt kell lebegjen, hogy mindeddig nem valósult meg az áttörés a zöld közbeszerzés gyakorlati alkalmazásában.

Nos, a tervek és szavak megint megvannak…

A hvg.hu cikke nyomán