Fenntartható közbeszerzés – még nem jó úton
Elismerte a magyar kormány, hogy ez idáig nem történt áttörés a zöld közbeszerzés gyakorlati alkalmazásában. Mindez a még karácsony előtt elfogadott, és napokban közzétett Zöld közbeszerzési stratégiájában jelent meg. Ebből tisztán kitűnik, hogyan nem jeleskedett a kormányzat abban, hogy komolyabban érvényesüljenek a közbeszerzésekben a fenntarthatósági szempontok. Ezen most változtatnának, a feladat oroszlánrészét és koordinálását Navracsics Tiborra osztották.
Az elmúlt években inkább negatív irányba változott azoknak a közbeszerzéseknek az aránya, amelyekben érvényesülnek a zöld, azaz a környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontok. Az összes közbeszerzésnek 2019-ben 11,8, 2021-ben 10,2 százaléka volt zöldként jellemezhető, értéküket tekintve pedig még nagyobb a csökkenés: 14,6-ről 11,2 százalékra – ez derül ki az összefoglalóból. Igaz, a megjelent Zöld közbeszerzési stratégiából az is látszik, miszerint célul tűzték ki, hogy öt év alatt nagyjából megháromszorozzák a fenti értékeket, vagyis a zöld szempontokat tartalmazó közbeszerzések aránya 2027-re legalább 30 százalékos legyen.
A probléma nem új keletű: már 2020-as országjelentésében megállapította az Európai Bizottság e hiányosságot, ahol szabálytalanságokat is tárt fel a zöld szempontok alkalmazásának gyakorlatával kapcsolatban az EB.
Cseppet sem meglepő, hogy a zöld szempontok leginkább a regionális, helyi szintű ajánlatkérők beszerzéseiben jelennek meg, így az összes zöld közbeszerzés több mint 70 százalékát náluk írták ki, míg a legritkábban a központi kormányzatnál és a közszolgáltatóknál, amelyek a 4, illetve a 2 százalékos arányt sem érték el az összesítésben.
Miközben ezen regionális és helyi szervezetek mindössze az összes közbeszerzésnek csak 36,6 százalékát adták, értéket tekintve pedig csak 16,6 százalékot. A dokumentum szerint a zöld szempontok „az építési munkák, a szállítófelszerelések és kiegészítő szállítási cikkek, bútorok, a szennyvíz- és hulladéktisztítási, környezetvédelmi szolgáltatások, továbbá az irodai eszközök” beszerzése során érvényesültek.
A jelentés azért szokás szerint tele van kormányzati lózungokkal és nagyotmondásokkal, és természetesen mindenki felelős ezért. Úgy együtt, közösen…
Ezért Navracsics Tiborra komoly feladatokat osztottak, így jogszabályjavaslatokat kell készítsen ott, ahol már létezik uniós zöld közbeszerzési követelmény, avagy ki kell dolgozza az életciklusköltség-számítás mintamódszertanát, valamint hogy minél erősebben jelenjenek meg a közbeszerzésekben a fenntarthatósági szempontok. Ezekre a Hatósággal együtt kell működnie, stratégiát kell alkotnia és ellenőriznie is kell a végrehajtást.
És hogy ne csak Navracsics Tibor végezzen mindent, három másik miniszterre is komoly feladatot róttak e tárgykörben.
A Közbeszerzési Hatóságnak – mint Zöld közbeszerzési kompetencia centrumnak – pedig a gyakorlati alkalmazást is elő kell segítenie, például ki kell dolgozniuk emellett a beszerzési tárgyak, termékek, termékcsoportok zöld közbeszerzési kritériumait, és össze kell állítaniuk egy zöld közbeszerzési eszköztárat is, három beszerzési termék vagy termékcsoport esetében még idén november 30-ig, majd folyamatosan a továbbiak esetében is. A gyakorlat kialakulását elősegítő további eszközöket és ösztönzőket is ki kell dolgozniuk, mindeközben szemük előtt kell lebegjen, hogy mindeddig nem valósult meg az áttörés a zöld közbeszerzés gyakorlati alkalmazásában.
Nos, a tervek és szavak megint megvannak…
A hvg.hu cikke nyomán