Meghalt, mert jó volt

Az elmúlt hónapok járatritkításai a használhatatlanság határára sodorták a tiszántúli nagyváros közösségi közlekedését. 

Újabb határkő Magyarország második legnagyobb lélekszámú településének közösségi közlekedésében: január 14-étől, hétvégén leállnak a villamosok, helyettük autóbuszok járnak. Történik mindez azok után, hogy az elmúlt hónapokban folyamatosan bevezetett járatritkítások következtében, éves szinten, az autóbuszok járműkilométer kibocsátása hozzávetőlegesen ötödével, a trolibuszoké negyven százalékkal, a villamosoké pedig negyedével csökkent a bázishoz képest, illetve január elsejétől főként trolipótló autóbuszokkal szolgálja ki a trolibuszvonalak a helyi közlekedési cég, a DKV. (Mivel néhány trolibusz továbbra is közlekedik, vegyesüzemről beszélhetünk.)

A magát az elektromobilitás leendő központjának tartó Debrecen az energiatakarékossággal indokolja a városban megütközést keltő lépést. Ilyen jellegű és mértékű visszafejlesztésre egyetlen más magyar elektromos közösségi közlekedést üzemeltető településen – beleértve Budapestet is – sem találkozni. Különösen furcsa keresztmetszetbe botlunk, ha tudjuk, Debrecen az energiaár-emelkedés hatásainak enyhítésére meghatározott kormánytámogatás keretében 3,2 milliárd forintot kapott – miután a helyi közösségi közlekedésben felhalmozott hiányra hivatkozva a környezetkímélő, helyben zéró emissziós trolibuszok és villamosok (részleges) leállítását helyezték kilátásba. Ennek ellenére hiába érkezett meg a keletkezett hiánynál jóval nagyobb támogatás, a trolibuszok január 1-je óta alig közlekednek, a villamosok pótlása pedig most szombaton, január 14-én kezdődött. Meglehetősen bizarrá teszi a helyzetet, hogy nyilván nem kevés pénzért épültek meg a villamospótló buszok megállói azzal a szándékkal, hogy a hétvégén közlekedő pótlók ne a villamos megállóit használják.

Forrás: iho.hu

Kétezerharmincegyig a két éve a DKV-val aláírt közszolgáltatási szerződés betűje szerint az Inter Tan-Ker szolgáltatja az autóbuszflottát a debreceni közösségi közlekedéshez. Jelesül egy 2020-as beszerzés eredményeként folyamatosan forgalomba álló, saját előállítású 119 Mercedes Reform busszal. Megfigyelők szerint a DKV-t veszteség éri, ha a járatritkítások miatt a buszok garázsban állnak, ezért a rezsiköltségekre hivatkozva korlátozták az elektromos közlekedést egy olyan városban, ahol a levegő minősége legjobb esetben átlagos. Mindez szembe megy a 2015-ös párizsi klímacsúcson elfogadott célkitűzésekkel, a két évvel ezelőtti európai Green Dealben foglaltakkal, továbbá Magyarország kormányának törekvéseivel.

Az egyszerű földi halandó azonban nem a nagyívű gondolatok bűvkörében éli meg a debreceni változásokat. A közösségi közlekedés ugyanis az utasok munkába, iskolába járását lehetővé tevő alapszolgáltatás. A Debreceni Regionális Közlekedési Egyesület, a Derke megállapításai szerint az ilyen mértékű (átlagosan hozzávetőlegesen harminc százalékos) járatcsökkentés a felhasználóknak hatalmas időveszteségeket okoz, sőt, akár el is lehetetleníti az eljutásukat. Ezért nagyon is érthető az utasok felháborodása. A csökkenő teljesítmény miatt nyilvánvalóan kisebbek a költségek, ugyanakkor a valós megtakarítás kétséges, mert ezzel párhuzamosan kevesebben veszik igénybe a szolgáltatást, és a szolgáltató bevétele is csökken. Ezt a hiányt pedig az önkormányzatnak kell finanszíroznia. Az a tény pedig, hogy sok utas más közlekedési módot választ, tovább terheli az egyébként is telített városi közúthálózatot.

Debrecen növekvő közúti forgalmának zavaró hatása, és az egyre ritkábban közlekedő járatok miatt az elmúlt években – a legmodernebb járműflotta ellenére – a közösségi közlekedés nem tud versenyképes alternatívát kínálni más közlekedési módhoz képest. Súlyos gondot okoz a járatritkítások mellett az összehangolatlan menetrend és a szervezett átszállási kapcsolatok hiánya. (Egyik informátorunk szerint Debrecen kivételes helyzete abban is tetten érhető, hogy az országban itt a legmagasabb egy főre eső, a rossz menetrend miatti csatlakozás lekésések száma.)

Márpedig a közösségi közlekedés szervezési kérdéseinek hiányosságai továbbra is olyan korlátozó tényezők, amelyek rontják a szolgáltató és a városi közlekedés megítélését is. Ezek után nincs mit csodálkozni azon, hogy ami az eljutási időt illeti, Debrecen közösségi közlekedése nem csak a gépjárművel történő utazáshoz képest van hátrányban, hanem a kerékpáros és bizonyos viszonylatokban a gyalogos közlekedéshez képest is.

Az iho.hu írásának szöveghű átvétele