Öt ország, 50 százalék

Cseppet sem meglepő az a tény, hogy a világgazdasághoz – gazdasági össztermékéhez (GDP) – hozzájáruló országok szerepe és jelentősége rendkívül eltérő. Vannak kicsi, de jelentős GDP-vel bíró országok, mint például Svájc, de szép számmal akad nagy népességű, de GDP szempontból elenyésző országok. Ráadásul a népesség nem is jelent semmit ezen mutató tekintetében, amint azt látni fogjuk.

Mindenki árgus szemekkel figyeli azt, hogy vajon Kína mikor fogja beelőzni az Egyesült Államokat, amely emberemlékezet (sic!) óta a világ legnagyobb gazdasága. Ráadásul az USA tesz arról, hogy ez ne következhessen be, gondoljunk csak a Trump-kormány által hozott és nem feloldott embargókra Kínával szemben. Ennek eredményeként az IMF-nél már látják, hogy a Kínai növekedés lassul, miközben számtalan „feltörekvő” és vezető szerepre törő jelentkező akad. De az USA-t megelőzni igen nehéz feladat, hiszen a világgazdaság 101,6 ezer milliárd dolláros tortájából az USA 25 ezermilliárdot, a második Kína pedig „csak” 18 ezermilliárdot hasít ki.

Az első öt

Az USA és Kína gazdasága tehát messze a legnagyobb, hiszen a harmadik helyezett Japán mindössze 4,3 ezermilliárdot produkál, a negyedik Németország kereken 4 ezermilliárdot, az ötödik India, miközben lakosságszámban épp előzni készül Kínát, 3,5 milliárdot. Így az első öt gazdaság ki is adja a világ GDP-jének felét.

Mindez elképesztő, ha belegondolunk abba, hogy a maradék ötven százalékot 190 ország dobja össze. India mindemellett tavaly előzte meg az Egyesült Királyságot, ami teljesen érhető, hisz a két ország lakossága között 20-szoros különbség van, ennek megfelelően az egy főre jutó nominális GDP is ekkora mértékben tér el, vagyis Indiának van hová felzárkózni. Az ország gazdasága évi 7 százalék körüli növekedési ütemet produkál évről évre, így jó esély van rá, hogy Németországot és Japánt is megelőzi hamarosan.

Nincs középmezőny

Láthatjuk, hogy ebben a GDP versenyben olyan irdatlan különbséggel vesznek részt az egyes gazdaságok, hogy valójában nincs középmezőny, hiszen a hatodik Egyesült Királyság 3,2 ezermilliárd dollárja mindössze ötöde az amerikainak, a következő Franciaország 2,8 ezermilliárddal, majd csak Kanada és Oroszország haladja meg a kétezer milliárdot, míg Olaszország kereken ennyit tesz ki. Tehát az első 10 ország így együtt összesen a világ GDP-jének már a 66 százalékát, azaz majdnem a kétharmadát teszi ki!.

Adjuk most hozzá a következő 15 országot – sorrendben: Irán, Brazília, Ausztrália, Dél-Korea, Mexikó, Spanyolország, Indonézia, Hollandia, Szaúd-Arábia, Tajvan, Svájc, Törökország, Lengyelország, Svédország és Argentína gazdaságát -, akkor összesen már 84 százalékot kapunk, vagyis ott tartunk, hogy mindössze 25 ország kiteszi a világ össztermékének öthatodát! Cseppet sem meglepő így hogy a maradék 170 ország – ide tartozunk mi is – már csak 16 százalékot tud hozzátenni a világgazdasághoz. 

Kicsi ország, kicsi GDP

A világgazdasághoz hozzájáruló fentebb említett 170 országból a legkisebb még az évi 100 millió dollár GDP-t sem éri el, és ezen kis gazdaságú országok mind az óceániai térségben elhelyezkedő, apró szigetországok. A leges legkisebb GDP-vel, évi 60 millió dolláros össztermékkel a mindössze 11 ezer lakosú Tuvalu rendelkezik, ezt az országot követi 130 millió dollárral a 12 ezer lakosú Nauru, majd növekvő sorrendben Kiribati, Palau, a Marshall-szigetek és Tonga.

Mi hol vagyunk?

A magyar GDP 2021-ben 182,3 milliárd dollárt tett ki, igaz idén ennél magasabb lesz, de a trend a lassulás irányába mutat. A referencia évben, azaz 2021-ben Csehország 282,3, Ukrajna 200,1 milliárd dollárt produkált. Ausztria nálunk majd háromszor magasabb, összesen összterméket mutatott ki. Van hova fejlődnünk. Illetve lenne, de a jelenlegi környezetben ez aligha sikerülhet.

Végezetül egy megdöbbentő adat: Németország, Franciaország vagy Nagy-Britannia GDP-je külön-külön is magasabb, mint ez egész afrikai kontinensé, Japán pedig egész Afrika kibocsájtásának a dupláját tudhatja magáénak.