Pro és kontra: 9 eurós jegy

Idén májusban döntött úgy a német szövetségi kormány, hogy az emelkedő üzemanyag árak ellensúlyozása érdekében oly módon ad polgárainak 2,5 milliárd eurós támogatást, hogy bevezetik a 9 euróba kerülő regionális tömegközlekedési jegyet a nyári időszakra.

Környezeti hatások

Egy német piackutatás szerint sokat segített a környezeten a nyárra bevezetett 9 eurós univerzális jegy. A Német Közlekedési Vállalatok Szövetsége (VDV) szerint a 9 eurós jegy azt mutatja: az emberek nemcsak hajlandóak tömegközlekedni és elhagyni az autókat, ha az ilyen jegyek állandóan elérhetővé válnak, hanem a szén-dioxid-kibocsátás drámai csökkenéséhez is vezethet egy ilyen intézkedés. A személyautókról buszokra és vonatokra váltott utazások alapján a 9 eurós jegy mintegy 1,8 millió tonna szén-dioxidot takarított meg.

„A 9 eurós jegy három hónap alatt körülbelül annyi széndioxid-kibocsátást takarított meg, mint amennyit az autópályán egy éves sebességkorlátozás jelentene” – mondta Oliver Wolff, a VDV ügyvezető igazgatója. „A 9 eurós jegy tehát nemcsak anyagilag könnyített a polgárokon, hanem egyértelműen pozitív hatással volt a klímára is.”

A kutatás megállapította, hogy a 9 eurós jeggyel megtett utazások 10 százaléka olyan utazást váltott ki, amelyet az emberek egyébként autóval tettek volna meg. A májusi értékesítés kezdete óta körülbelül 52 millió jegyet adtak el. Mindeközben az üzemanyagok ára folyamatosan emelkedett.

Más statisztikák szerint a kezdeti lelkesedés azonban visszaesett és hiába a környezetre nálunk ezerszer többet figyelő németek, tudatosságuk ellenére is kevésbé használták ki a lehetőséget.

Káosz vasút

Innen Magyarországról nézve a Deutsche Bahn (DB) egy kifejezett bezzeg vasút. Legalábbis annak tűnt. Azonban személyes tapasztalatokból tudjuk, hogy a késés nem áll messze a DB-től, nemhogy a regionális vonalakon, de a szuper ICE szolgáltatásoknál is.

Minderre a kedvezményes regionális jegy rátett egy lapáttal és igen nagy számban emelkedett a nem leközlekedtetett vonatok száma, iszonyatos volt a zsúfoltság és nem ritka volt a 300-500 perc késés sem. Mindezt még a béketűrő németek is nehezen viselték és nagyon sok panasz érkezett a DB-re. A vasúttársaság mentségére legyen szólva, közel 33 ezer kilométer vasútról beszélünk, ahol szinte bizonyos, hogy nehéz a külső hatásoktól mentesíteni a közlekedést.

Ennek ellenére a még kevésbé árérzékeny németek is inkább kicsit szorongtak és várakoztak, de az 52 millió jegy (Ez a teljes népesség 60%-a!!!) azt tükrözi, hogy sokan kihasználták a rövidebb távú utazásokra a 9 eurós jegy adta lehetőséget. Ne legyenek illúzióink, hosszabb utazásra a németek továbbra is az autópályát választották.

Merre tovább?

Ez év végén vagy jövőre megszülethet a helyi és regionális közlekedésben nyárra bevezetett 9 eurós havijegy utódja, minderről a német szövetségi kormány és a tartományok ősszel döntenek majd. A német közlekedési miniszter szerint óriási a sikere a jegynek, de Volker Wissing a döntés előtt azért megnézné a hivatalos statisztikai adatokat is, amelyek november elejére lesznek feldolgozott állapotban. Az adatok olyan kérdésekre adnak majd választ, mint: „Mik a jeggyel kapcsolatos tapasztalatok? Milyen szerepet játszik az ár? Milyen szerepet játszik a jegy egyszerű kezelése vagy az országos szintű érvényesség?”

A 9 eurós havijegy utódjaként eddig többi között a 365 eurós éves bérlet és a 69 eurós havibérlet merültek fel. A központi kérdés a bérlet finanszírozása. A miniszter szerint egy olyan modell kidolgozására van szükség, amely illeszkedik a tartományok és a szövetségi kormány büdzséjébe is. A tartományok szerint igen fontos kérdés a stabil finanszírozás, de ha meg vannak a válaszok, akkor gyors döntést ígér mindenki.

A Greenpeace közlekedési szakértője, Marissa Reiserer szerint a környezetvédelmi szervezet egyértelműen támogatja azt az elképzelést, hogy a jegynek legyen utódja, ez két sürgős problémára is kedvező megoldást kínálna: egyrészt érezhetően tehermentesítené az energiaválságban érintett háztartásokat, másrészt a klímavédelemben is előrelépést jelentene. Egy ilyen jegy a szervezet számításai szerint 2-6 millió tonnával csökkentené az éves szén-dioxid-kibocsátást, és a háztartások – a jegy árától függően – havonta több száz eurót is megtakaríthatnának.

Nálunk a döntéshozók hallani sem akarnak hasonló megoldásról, érthető módon, mert valószínűleg tudják, hogy mi magyarok nemigen kapunk az ilyen lehetőségeken, ezen túl kérdéses az is, hogy az elavult hálózatokon mire lenne képes a MÁV és a Volán, ha a mi népességünk 60%-a várakozna a peronokon és a megállókban. Ja és az sem mellékes, hogy ez az állami büdzsének kerülne sokba, és nem lehetne belőle egyéni gazdagodás…