Hogyan él(je)nek meg az egyetemisták?
Ugye nem kell ahhoz még megszerzett közgazdasági diploma, hogy megértsük nem csak a lakástulajdonosokat sújtja az elképesztő infláció és a rezsiköltségek emelkedése, hanem az egyetemi hallgatókat is, még azokat is, akik kollégiumban laknak, nem albérletben. Ez utóbbi hely, mindamellett, hogy nyugalmasabb és alkalmasabb a tanulásra, kifejezetten drága mulatság. És nem mindenki szülei NER-lovagok, hogy könnyedén fizethessenek ki bármekkora összeget is.
Éppen ezért nem meglepő, hogy a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint szükség van a tanulmányi ösztöndíjak és a szociális támogatások alapját jelentő hallgatói normatíva megemelésére, mert minden hatodik egyetemista már eddig is anyagi problémákkal küzdött, és őket az elszálló albérlet-, élelmiszer- és energiaárak csak még rosszabb helyzetbe sodornak.
Budai Marcell, a HÖOK sajtófőnöke szerint minden körülmény (infláció, emelkedő albérletárak, megélhetés költségeinek ugrásszerű növekedése) arra mutat, hogy hamarosan ismét foglalkozni kell a hallgatói normatíva kérdésével. A kormány ugyanis 10 év után 2019-ben nyúlt hozzá a hallgatói normatívához, akkor a korábban 119 ezer forintos összeg két lépcsőben lett megemelve: előbb 128 520 forintra, majd 166 600 forintra – azóta is ennyit kapnak a felsőoktatási intézmények.
Magát az összeget nem egyben kapják meg a hallgatók, az intézmények a jó tanulmányi eredményű, valamint a rászoruló tanulók anyagi támogatására fordítják ezt. Ehhez a normatívához igazodik a tanulmányi ösztöndíj, a szociális támogatás és az elsőéveseknek szóló alaptámogatás is.
“Az állami ösztöndíjas egyetemisták, főiskolások például az első tanévük második félévétől már kaphatnak tanulmányi ösztöndíjat, amelynek havi összege nem lehet alacsonyabb a normatíva 5 százalékánál, ami 2020 óta 8300 forint. A szociális támogatás összegét is a normatíva határozza meg, ennek a havi összege nem lehet alacsonyabb a normatíva 10, illetve 20 százalékánál”.
A menzákon 20-30, a nyelviskolákban 30-40 százalékos drágulásra lehet számítani, az albérletek pedig 23-25 százalékkal drágábbak az egy évvel ezelőtti szintnél. A Diákhitel Központ friss felmérését is megemlítik, amely szerint a fővárosban továbbtanulók félévente 700, a vidéki továbbtanulók félévente 650 ezer forintos kiadással kalkulálnak, ami az öt tanulmányi hónapra bontva havi 130-140 ezer forintot jelent. A kutatásban résztvevők nagyjából 200 ezer forintra becsülték azt az összeget, amiből havonta kényelmesen meg tudnának élni.
Az Eduline az egyetemistáknál is rákérdezett, hogy miből és hogyan tudnak megélni. A válaszok szerint a legalább 130 ezer forintos havi kiadások kis részét fedezik csak az ösztöndíjak és szociális támogatások.
A fővárosban gyógypedagógusnak tanuló egyetemista elmondta, neki a havi ösztöndíja 18 ezer forint, kollégiumban lakik. Egy vegyészmérnöknek tanuló budapesti egyetemista a jó tanulmányi eredménye mellett is csak 12 ezer forintos ösztöndíjat kapott az előző félévben, míg egy ugyancsak a fővárosban tanuló fogorvostan-hallgató havi 10 500 forintos ösztöndíjat kapott.
Az Eduline.hu-nak nyilatkozott egy olyan egyetemista is, aki nem kap tanulmányi ösztöndíjat, kollégiumi helye sincs, így ő naponta ingázik Szolnok és Budapest között. Egyedüli bevétele a gyakornoki munkájáért kapott 180 ezres fizetés. Egy mesterszakos bölcsészhallgató is megszólalt a lapnak, ő havi 33 ezer forintos ösztöndíjat kap és kollégiumban él, de ez kevés a megélhetésre, ezért gyerekeket tanít a tanulmányai mellett. Ismeretségi körében volt olyan, aki viszont havi 70 ezer forintos ösztöndíjat kapott, ez viszont kiugrónak számít.
2021-ben, még az élelmiszer- és rezsiárak robbanása előtt az Eurostudent felmérésben 7 ezer diákot kérdeztek meg, az eredményekből pedig kiderült, hogy a nappali tagozatosok bevételeinek kevesebb mint 20 százalékát teszik ki az egyetemi ösztöndíjak, szociális támogatások, egyéb ösztöndíjak. A legtöbb pénzt otthonról, a családtól kapják, (bevételük több mint 50 százalékát jelenti ez a forrás), a maradékot diákmunkákból, részmunkaidős állásokból és más jellegű támogatásokból szedik össze.
A lap szerint a 2021-es felmérésből is már kiderült, hogy minden hatodik egyetemistának komoly pénzügyi problémái voltak, minden hetedik hallgatót például megoldhatatlan feladat elé állítana, ha hirtelen 50 ezer forintot elő kellene teremtenie. A képzésüket korábban átmenetileg megszakító nappali tagozatosok közül minden hetedik hallgató anyagi nehézségek miatt hozta meg ezt a döntést.
És tegyük hozzá, az otthonról kapott pénzek a rezsi és megélhetési költségek emelkedése miatt vélhetően nem fognak nőni, sőt…
Forrás: eduline.hu
