Nyelvvizsga-amnesztia: roló le!
A Pénzcentrum című portál arról számol be, hogy a jelek szerint a 2020-as mélypont után kezd magához térni újra a nyelvoktatási piac, hiszen tavaly jóval többen nyelvvizsgáztak, mint egy évvel korábban. Azonban még mindig közel se annyian, mint a pandémia előtt. Ennek pedig nem a lezárások és a vírus az oka, hiszen a kormány nyelvvizsga-amnesztiája hatalmas csapást mért a piacra. Ezt a megállapítást mi is a saját bőrünkön érezzük.
A cikk így folytatódik: Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke, az Euroexam Vizsgaközpont vezetője beszélt arról a HVG-nek adott interjújában, hogy mekkora kiesést jelentett a szektornak a kormány döntése. Ugyanis 2019 novemberében még mindenki úgy tudta, hogy a következő évtől már az egyetemi felvételihez is kötelező lesz legalább egy nyelvvizsga bizonyítvány megszerzése, emiatt pedig a pandémia előtti időszakban megugrott a jelentkezők száma. A szigorítást azonban a kormány az utolsó pillanatban visszavonta, sőt nyelvvizsga-amnesztiát vezetett be, amivel több tízezren kaphatták meg a diplomájukat. Olyanok is, akik nem abban az évben diplomáztak. Emiatt pedig alig 86 ezren futottak neki az írásbeli és szóbeli vizsgáknak, amivel mélypontra esett a vizsgázók száma.
– Tavaly tavasszal már azt láttuk, hogy amint kikeveredett az ország az újabb járványhullámból, visszatértek a nyelvvizsgázók. A 2020-as adatokhoz képest markáns a növekedés, a 2018-as számoktól azonban elmaradt. Ez leginkább az újabb amnesztia miatt alakult így – magyarázta Rozgonyi Zoltán, akinek a becslése szerint a visszaesésnek csak a harmadát-negyedét okozta közvetlenül a járvány.
Hová tűntek a nyelvvizsgázók?
A 2020-as amnesztia után ugyanis a kormány tavaly tavasszal is úgy döntött, hogy az augusztus 31-ig államvizsgázóknak nem kötelező az államilag elismert nyelvvizsga, ezzel pedig a pandémia első két évében közel 140 ezren kapták meg a diplomájukat. Nyelvvizsga nélkül. Pedig Rozgonyi Zoltán szerint tavaly már nem jelentett volna komoly kihívást az egyetemistáknak online vizsgát tenni.
A probléma másik oldala az egyetemi felvételi, ahová szinte már nem éri meg a vizsgával járó macera a plusz pontokért, hiszen még a katonai szolgálat is többet nyom a latban, mint egy középszintű nyelvtudás. Ezzel pedig a felsőoktatási felvételi pontszámítási rendszere egyáltalán nem motiválja a diákokat, hogy nyelvvizsgát szerezzenek. Egy B2-es vizsgáért ugyanis 28, míg egy felsőfokú, C2-es vizsgáért 40 pont jár mindössze. Ennél pedig azok se kaphatnak több pontot, akiknek esetleg 2 vagy 3 felsőfokú nyelvtudást igazoló papírja van.
Bajban vannak a nyelvvizsga központok
Az eduline.hu információi szerint a vizsgák számának ilyen szintű visszaesése súlyos következményekkel járt. Volt, ahol a csak vizsgáztatással foglalkozó piaci szereplőknél 30-40 százalékos forgalomcsökkenés volt tapasztalható, ami miatt a munkatársak 20-30 százalékát kénytelenek voltak elbocsátani. De volt olyan kisebb cég, ami kénytelen volt örökre bezárni.
Másik nagy probléma az, hogy bár az online nyelvvizsgák egy jó mentőövnek ígérkeztek – és a piac közel 80 százalékát lefedő vezető centrumok többsége meg is tudta szerezni az ehhez szükséges akkreditációkat – nem kaptak állami segítséget, hogy a feltételeket meg tudják teremteni. A rendszer kiépítése pedig nem olcsó, ráadásul a vártnál sokkal kevesebben választották a vizsgázásnak ezt a formáját.
A Kormány pedig markát dörzsölve várja az idei áprilist, hogy vajh X-re tudja-e váltani a szavazólapokon ezeket az egyébként teljesen logikátlan döntéseket. De valószínűleg, amit nyert a vámon, azt elveszítette a réven. Ilyen az, amikor nincs koncepció az oktatásra. Ezeket már mi tesszük hozzá.
