COP26 versus Gaia-elmélet

Azt régóta tudjuk, hogy baj van. De nem a Földdel van baj, hanem az emberekkel. A természet bölcs és önszerveződő, úgy alakul, hogy lehetőleg mindig kiegyensúlyozott legyen. Egy dologban azonban nem volt bölcs a természet: az ember megalkotásával. Valószínűleg nem láthatta előre, hogy ez a faj képes az önpusztításra és életébe nem szabályozható eszközöket von be, olyat, mint a pénz, a profit, a pazarlás, a túlszaporodás, a többi fajra káros, ártalmas és halálos dolgok, eszközök kitalálása.

A Gaia-elméletet (Gaia a Föld istennője) kidolgozó, idén 102 éves James Lovelock független tudós a COP26 kapcsán fejtette ki, hogy mit is kellene tennünk valójában, hogy megmentsük az emberiséget, és a bolygó ne próbáljon tőlünk megszabadulni. Elmélete szerint a Föld összes élő és élettelen összetevője egy szorosan összefüggő, homeosztatikus rendszert alkot, amely különböző puffermechanizmusokkal relatíve „tág határok közt képes megőrizni létezésének feltételeit”. Magyarán úgy működik, mint egy élő szervezet. Lovelock először is arra figyelmeztet minket, hogy Gaia még azelőtt megpróbál minket elpusztítani, minthogy mi okozhatnánk benne súlyosabb károkat, aminek egyik eszköze lehet a jelenlegi Covid világjárvány is, és éppen a szabályozómechanizmusok miatt nem kizárt, hogy később valami csúnyábbal fogunk majd szembesülni. A kutató egyébként a legnagyobb hibát az ENSZ megközelítésében (Lásd COP26) látja, nevezetesen, hogy a globális felmelegedést és a természet pusztítását két külön problémaként kezeli. Lovelock szerint ez már az iskolai képzésekben is megjelenik, ahol külön-külön oktatják a kémiát, a biológiát és a fizikát, holott ezek a tárgyak annyira egybefonódnak, hogy a megértésük szeparáltan lehetetlen.

Elméletében azt is kifejti, egyebek mellet, hogy Földünk önszabályozó rendszere például a hőmérsékletet is stabilan tartotta az erdők, az óceánok és egyéb összetevőknek köszönhetően. Mindezt sikerrel tette az ipari forradalom időszakáig, és ezt már mi tesszük hozzá, amikor is a népesség robbanás szerűen növekedett és amikor mindenen úrrá lett a tőke, és annak istene a profit.

Lovelock szerint egyébként ideje volna egyfajta „hadigazdálkodásra” áttérni, mert a meglévő helyben toporgás nem fog eredményre vezetni. Épp ezért nem túl optimista a COP26 kapcsán sem.

Az klímaváltozásért legnagyobb mértékben a szenet tartják felelősnek. Kétségtelen, hogy a 19. századi ipari forradalom eleve egy szénre épülő fejlődési struktúra volt. Az évtizedek során azonban szerencsére a megtermelt villamos áramnak ma már csak 37 százaléka származik szénből. A skóciai Glasgowban tartott COP26 Klímaváltozási Konferencián – azon túl, hogy politikai csatározásoknak is teret engedett – ismét csak felemás sikere lett. Ugyan a résztvevő országok közül 40 ország aláírta, hogy többé nem fektet szénalapú energiatermelésbe, mitöbb ezeket kivezetik a használatukból. Namármost kell-e csodálkoznunk azon, hogy a legkomolyabb kibocsájtók, így Ausztrália, India, Kína vagy az Egyesült Államok nem írták alá a kötelezvényt. Vajon miért is? A válasz kézenfekvő: amíg a készlet tart, addig abból a profitot ki kell venni… Mint tudjuk az USA a Párizsi klímaegyezményből is kilépett a Trump adminisztráció alatt.

Menjünk tovább: brit ellenzéki politikusok nehezményezik többi közt, hogy a szén mellett az olaj és a gáz esetén hasonló kötelezettségvállalás fel sem merült, míg Juan Pablo Osornio, a Greenpeace COP26-ra delegált küldöttségének vezetője szerint az egyezmény nem lesz elég a fosszilis anyagok ellen ebben a kritikus évtizedben, ráadásul bár az elérendő célok nagyon jól hangzanak, az országok még így is nagy szabadság mellett választhatják meg, hogy mikor hagynának fel a szén felhasználásával. Idehaza már csak a kibocsájtásért 14 százalékig felelő Mátrai Erőmű az, amely lignit elégetésével biztosít villamos energiát és amelyet a jelen tervek szerint 2025-ig átalakítanak gáz- és egyéb alternatív forrásfelhasználású erőművé.

Európában hat ország vállalta, hogy 2025-re felhagynak a szénenergiával: Franciaország, Írország és Olaszország ezt a célt szintén 2025-ben látja már elérhetőnek, az Egyesült Királyság 2024-et jelölte ki magának, míg például Szlovákia már 2023-ban leállna a szénégetéssel.

A klímakonferencia azonban nem tért ki az erdőirtásokra, a műanyagszennyezésre és arra sem, hogy szankcionálható-e bárki, ha nem teljesíti a vállalását. Ebből is látszik, hogy ez az egész klímakérdés nem fog megoldódni, mert még mindig nem gondolkodunk rendszerekben, mert félünk a jelentős és azonnali változtatásoktól, és mert még mindig a pénz van az első helyen. Eszünkbe nem jut a közlekedést, a szállítást, a hajózást észszerűsíteni, csökkenteni az ebből eredő Földünket megölő és mérgező kibocsájtást. Ezért is süvegelendő meg az az egyedülálló eset, amit a franciák oly bátran megléptek: jövőre már tilos repülőjáratot indítani oda, ami két és fél óra alatt vasúton megközelíthető. Azonban ezek az elszigetelt esetek nem fognak megmenteni minket.

És itt csatolnánk vissza a Gaia-elmélet híveihez, akik állítják, mindezt majd a Földi rendszer elintézi magának, ha kell azon az áron, hogy az emberiséget, de legalábbis annak nagy részét elpusztítja.

Érdekes hogy Lovelock úr véleménye szerint a különböző zöld mozgalmaknak túl kellene lendülniük a nukleáris energiával kapcsolatos félelmeiken. Továbbá kezelendő problémának tekinti még a túlnépesedést, valamint az erődirtást elsősorban a trópusi területeken. A legfontosabb azonban, hogy a Földet holisztikusan, tehát egészében kellene szemlélnünk és kezelnünk.

Ő látja a problémát? A világ vezetői nem? De! Ők is látják, de amíg a politikai és a gazdasági érdek előrébb való, addig marad a képmutatás.

Hogy 2070-ben találkozhatunk-e még? Majd Gaia a Föld istennője megmondja.

Nyitókép: reuters

Írásunkhoz használt forrás: raketa.hu