A bűnözés legalattomosabb formája – kiberbűnözés
Nem olyan rég számoltunk be arról, hogy milyen kihívásokkal kell szembe nézniük gyermekeinknek, akkor amikor bekapcsolják a számítógépet. Mennyire állnak lesben azok az aljas kibertámadók, akik adatainkat, személyiségünket, pénzünket akarják eltulajdonítani.
De nem csak a gyerekek vannak veszélyben! A vállalkozások és nagyon úgy tűnik az egészségügyi szervek, önkormányzatok, kormányok is. Ez utóbbiak mondjuk védjék meg magukat, de sajnos ott is a kis embernek okozzák a legnagyobb károkat.
Naponta szembesülünk mi is, hogy a távoli asztali kapcsolatunkat napjában valamilyen robot igyekszik meghekkelni, belemászni. Szerencsére a vírusvédelmünk eddig kiszűrték ezeket a próbálkozásokat, de olyan számosak, hogy a munkát is zavarják. És addig nincs is gond, amíg a céges számítógépeinket támadják, mert azok – szemben sok vállalkozással – egész jó védelemmel vannak ellátva. A gond ott kezdődik, ha otthonról kell dolgozni, csak úgy, mint sok százmillió otthoni munkavégzésre kényszeredett magunkfajtával. Merthogy az otthoni rendszereinket már nem olyan hatásossággal igyekszünk megvédeni, és azokon keresztül bizony a munkahelyi adataink sincsenek már biztonságban.
Ami még rosszabb, az az állami szinten intézményesített kiberbűnözés: lásd Észak-Korea igyekezett a Pfizer gyógyszergyár gépeihez hozzáférni. Hasonló véd érte Moszkvát is Trump választása esetén. Bizonyos, hogy ez a magatartás élő, létező, de attól még elfogadhatatlan. Azok az államok, amelyek ezeket alkalmazzák semmivel sem különbek, mint a szimpla bűnözők és ha állami szinten mindez működhet (a cél itt lényegtelen!), akkor hogyan is várható el, hogy magányos hekkerek ne akarjanak hasznot húzni ugyan ilyen módszerekkel!
És ha azt hisszük, hogy csak a kisember, kisvállalkozás küzd ilyen jellegű problémával, hát alaposan tévedünk. A nagyvállalatok is és hatalmas cégek is időről-időre jelzik, hogy kiberbűnözők támadták, avagy áldozatává váltak. Lásd a fentebb említett Pfizer, de hallhattuk már a NASA, a NATO, Twitter ellen is megvalósított támadásról.
De mindennek a legalja, amikor egészségügyi intézményeket támadnak ezek az aljas, gerinctelen embernek nem nevezhető, álarc mögé bújó alakok. Csak remélem, hogy egyszer sikerül valamely szerettét így végveszélybe sodorniuk!
Nem meglepő, hogy a közösségi média az egyik legkitettebb a bűnözőknek. Nem tudunk mást tanácsolni, csak azt, hogy minél kevesebb személyes információt osszanak ezeken a felületeken meg, változtassák gyakran a jelszavukat.
Mivel a személyes életünk, a munkánk, és a mindennapi életünk is egyre nagyobb, ha máris nem a legnagyobb része a világhálón zajlik és tárolódik, így nagyon is fontos, hogy tisztába legyünk azzal, hogy nem vagyunk biztonságban, mert magányos emberek, haszonlesők, kormányok igyekeznek meglopni bennünket, így vagy úgy.
A legnagyobb áldozatok 2020-ban:
- Microsoft
- Dán adóhivatal
- General Electric
- WHO
- Mitsubishi
- Intel
- ENSZ szervezetek
- városi hálózatok
- ital és élelmiszer gyártók
- gyógyszerkutatók és vállalatok.
Volt amelyik fizetett a zsarolóknak, volt, aki nem és megbénították, volt, ahol csak az adatokat lopták el, volt, ahol mindezt nyilvánosságra is hozták. Ilyen emberek között élünk! Legyenek óvatosak.
