A trénerekről és napidíjukról

Tréneri Edzőtábor Egyesület több mint 400 tréner részvételével készített online felmérést a szakmáról ősszel. Ebből az is megállapítható volt, hogy a trénerek 65%-a állt át on-line tréningre a koronavírus miatt. A legtöbb megbízás és a bevétel a nagyvállalatoktól érkezik.

A felmérésben egészen pontosan 411 tréner töltötte ki a Tréneri Edzőtábor Egyesület (TEE) online kérdőívét. A szervezet 2020 nyarán alakult azzal a céllal, hogy teret biztosítson a trénerek közötti tudásmegosztásnak, az információáramlásnak, és szakmai közösséget teremtsen.
A kutatás adatait nézve az átlagos magyar tréner nő, budapesti, diplomás és 36-55 év közötti. A diplomák közül a relatív többség tanári (34%) végzettségű, majd a közgazdászok (29%), a pszichológusok (16%) és a bölcsészek (15%) következnek. Coach végzettsége 16%-uknak van.
Tréningtípusok szerint 51% zárt tréninget vezet (amelyre a megbízó hoz résztvevőket), nyílt tréninget (amelyre bármilyen magánszemély jelentkezhet) 12% hirdet, a többieknél mindkét típus előfordul. 

Mennyiért tartanak egy egynapos foglalkozást?

A tréneri napidíjak függenek attól, hogy a szakemberek milyen szervezetnek tartják és kell-e valamilyen marketing tevékenységet mögé tenni (azaz a trénernek promotálnia kell-e magát és szolgáltatását vagy alvállalkozóként csatlakozik be). Nagyvállalatoknak jellemzően 180 000 forintos napidíjért kínálják a trénerek munkájukat, kis- és közepes vállalatoknak 100 000 forintért, pályázat keretében 80-90 000 forintért. Itt jegyezzük meg, hogy a mi tapasztalataink ennél lényegesen magasabb díjakat mutatnak, ráadásul vidékre egy budapesti tréner 200 ezer forint alatt el sem indul. A nonprofit szektorban is nagy a szórás: akadnak trénerek, akik társadalmi felelősségvállalásból nem kérnek pénzt vagy csak minimális összeget, a többség 40 000 forint körüli napidíjról állít ki számlát. Mivel vannak, akik nem tesznek különbséget megbízó között, ők felfelé húzzák az átlagot, ami 65 000 forint.

Nagy Emőke a TEE titkára elmondta, hogy egy főállású, vállalkozói formában dolgozó trénernek évi 10-12 millió forintos árbevételre szüksége van a nyereséges működéshez. Ez azt jelenti, hogy 150 000 forintos napidíjjal havi 7-8 tréningnapnak lennie kell. Itt igazolódik vissza, hogy valójában kevesebb tréninget tartanak magasabb áron, a mi tapasztalataink szerint.
A kitöltők harminc százaléka jelölte meg a nagyvállalatokat, mint a bevételeik döntő részeinek forrását, ugyanerre a kérdésre 22% választotta a kis- és közepes vállalkozásokat és mindössze 19% az egyéni ügyfeleket. Ez nem jelent automatikusan volument is, elképzelhető, hogy a napok számában több az egyéni ügyfeleknek vagy kis- és középvállalkozásoknak tartott tréning.
A trénerek jellemzően nem egy-két órás, hanem több napos (42%) vagy egynapos (30%) foglalkozást vezetnek (pályázatban nyolc óra alatt nem is nagyon lehet, illetve engedélyezett, de kötelező óraszámok vannak – a szerk.).

Mennyit készülnek egy egynapos tréningre? A válaszokból kiderül, hogy 52%-uk több mint 4 órát, 29%-uk 2-4 órát, ennél kevesebbet csak 19%.
A kitöltők egyharmada főállású tréner, csak a tréningtartásból él. 13 százalék alkalmazotti státuszú, belső tréner vagy vezető, aki jellemzően a csapatának tart tréninget. A nem főállásban tréninget tartók jellemzően pedagógusként, vezetőként, tanácsadóként, coachként vagy pszichológusként dolgoznak.

6-ról 65 százalékra nőtt az online tréninget tartók aránya

A koronavírus-járvány átrendezte a tréningek típusait. Míg március előtt csak 6% tartott rendszeresen online tréninget, addig ez őszre már 65%-ra nőtt.
A tréningek gyakoriságára vonatkozó kérdésre a legtöbb válasz a heti 2 napra (19%) és a havi 3-5 napra (24%) érkezett. (Ami ellentmond a fentebb említett 7-8 napnak – a szerk.)
A trénerek folyamatosan képzik is magukat: 55% évente 2-3-szor jár továbbképzésre, 10% havi szinten. Jellemzően évi 10-30 ezer forintot költenek tréning eszközökre vagy szakkönyvekre.

A HR portal cikke alapján