Jön a szaharai forróság

No, nem a héten, nem is a jövő héten, de a következő ötven évben. Legalábbis ezt számolták ki a tudósok. A friss tanulmány szerzői az egyik legrosszabb forgatókönyvvel számoltak a globális felmelegedés kapcsán. Az eredmény nem túl szívderítő, de ez várható volt.

Az Európai Unió Copernicus Klímaváltozási Szolgálata (C3S) még áprilisban tette közzé azokat az adatokat, amelyekből kiolvasható az, amit egyébként is éreztünk a bőrünkön, 2019 meglehetősen forró időszak volt a kontinensen, mégha ebből mi kevesebbet, de a németek, franciák, spanyolok annál többet éreztek belőle.

A Proceedings of the National Academy of Sciences című tudományos szaklapban megjelent publikáció szerint a kutatók 6000 évre visszamenőleg tanulmányozták azt, hogy az ember miként volt képes adaptálódni a különböző környezeti tényezőkhöz. Ezek szerint a különböző mennyiségű csapadékhoz és a termőtalaj minőségéhez még képesek vagyunk alkalmazkodni, ám a hőmérsékleti kilengésekkel nem nagyon tudunk megbirkózni.

Az eredmény szerint az emberiség olyan helyen tud élni és fejlődni, ahol az éves átlaghőmérséklet 11 és 15 Celsius-fok között mozog. A növények ilyen helyeken hozzák a legjobb termést, és az állattenyésztés is rendkívül jó lehet. Vagyis a jólét egyik legfontosabb tényezője, hogy milyen a hőmérséklet.

A globális felmelegedés kapcsán viszont épp ez a “szűk klímarés” veszhet oda. Mindez nem túl jó hír, ezért a kutatók kíváncsiak voltak arra, mi történik, ha az összes, a globális felmelegedésre vonatkozó forgatókönyv közül az RCP8.5-tel számolnak. Ebben az esetben a szén-dioxid kibocsátása extrém módon növekedne, vagyis egy meglehetősen negatív verzióról beszélhetünk.

Az RCP a Representative Concentration Pathways kifejezés rövidítése, amely azt hivatott leírni, miként változhat a szén-dioxid légköri koncentrációja 2100-ig. A különböző forgatókönyvek (RCP1.9, RCP2.6, RCP3.4, RCP4.5, RCP6, RCP7 és RCP8.5) különböző értékekkel számolnak.

A számításuk szerint ha az RCP8.5 valósul meg, akkor a Szaharára jellemző, 29 Celsius-fokos éves átlaghőmérséklet a bolygónk 20 százalékán lesz tapasztalható 2070-re. Mindez azt jelenti, hogy nagyjából 3 milliárd ember fog szenvedni az extrém hőmérséklettől.

A hőmérséklet ilyen mértékű emelkedése a tudósok szerint drámaibb lesz, mint amit az elmúlt 6000 évben bármikor megtapasztalhatott az emberiség.

A tanulmányban közölt térkép alapján Brazília lakhatatlanná válik, épp úgy, ahogy a Közel-Kelet és India jelentős része is. De nem ússza meg a dolgot az Egyesült Államok, Spanyolország, Olaszország, Ausztrália északi része és a Távol-Kelet sem.

Az életre való alkalmasság és annak változása; © Xu, et al.

Mindez természetesen nem egyik napról a másikra fog bekövetkezni. A kutatók szerint ahogy növekszik majd az egyes területeken a hőmérséklet, úgy indul növekedésnek majd fokozatosan a klímamenekültek száma.

Ez természetesen magával fogja hozni a más tanulmányokban már emlegetett élelmiszer-ellátási nehézségeket, az éhínséget, az ivóvíz hiányt. Mindez természetesen a legrosszabb forgatókönyv szerinti lehetőség. Azt tisztán látszik, hogy a túlnépesedett Földünkön a hőmérséklet emelkedése nem állítható nem, de talán a jelen járvány is lehetőséget ad majd arra, hogy átgondoljuk a folyamatot és változtassunk rajta.

Mindenesetre ez összecseng egyéb kutatásokkal is, ahol azt jósolták, hogy 2030-ra olyan lesz a klíma a Földön, mint 3 millió évvel ezelőtt, azaz kb. 2-4 fokkal magasabb, mint a 2010-es évek közepén.

Klímaváltozások ábrázolása a holocén időszak óta

A földi éghajlat tehát valóban mindig is változott, évezredeken át igen erősen ingadozott az átlagos hőmérséklet – az elmúlt 140 000 évben 12 fokos ingadozások is előfordultak. Emiatt kiszámíthatatlanok voltak a földi viszonyok, fajok tűntek el, de az élet megmaradt, fejlődött. A dinók korában csaknem 12 fokkal volt melegebb a mostaninál. Aztán a hüllőkből emlősök lettek, az emlősökből majmok, majd jöttek az emberszabásúak, és aztán 200 000 éve az ember. 10 000 évvel ezelőtt azonban megváltozott a klíma – jó volna utána nézni miért -, pontosabban azóta napjainkig relatíve változatlan volt – az átlagos hőmérséklet változása az utóbbi 10 000 évben többnyire 1 Celsius-fokon belül maradt. Ez változott meg a fosszilis tüzelőanyagok nagyszámú alkalmazását követően, és ennek isszuk a levét.

Forrás: hvg.hu