Száz év, dupla erdő

Miközben azt látjuk, hogy városainkban tömegesen irtják a fákat, mert valami miatt a jelenleg regnáló kormányt és a narancsos városvezetőket kifejezetten idegesíti a fás, zöld környezet, aközben az erdőállomány állítólag nő. A baj nem azzal van, hogy a régi kiöregedett fákat kivágják, hanem szokás szerint azzal, hogy mindezt agyatlanul teszik, előbb tarra vágnak, majd új kis csenevészeket ültetnek, amikről tudni lehet, hogy soha nem fognak megnőni. Ugyanis akkor nincs velük gond. Igaz árnyékot nem adnak, a levegőt tizedannyira „tisztítják” és a szemnek sem nyugtató.

Ezt teszik minden térrel, lásd József nádor tér, sport létesítménnyel, lásd Puskás Stadion, ahol Mészáros érdekeltség szintén tarvágást rendezett. Vagy kell-e említeni a Liget Projektet… De az új atlétikai stadionnál is azzal kezdtek, hogy az ősfákat kiirtották, mi több Csepelen a lakótelep közepébe belepasszírozott kézilabda csarnok esetében is rengeteg árnyat adó fát vágtak ki. Az átépítéseket sem sikerül fásítani, lásd Széll Kálmán tér. Ezek fényében legalább olvashatjuk, hogy mintegy 11 ezer hektárnyi új erdő létrehozásához járulhat hozzá a közeljövőben a Vidékfejlesztési program, az eddig elnyert pályázatoknak köszönhetően az elmúlt években közel 6500 hektáron valósultak meg telepítések.

Az agrártárca várakozásai szerint a növekvő támogatásoknak köszönhetően ez évtől új lendületet kap a folyamat, a magángazdálkodók mellett az állami erdészetek mintegy 550 hektárral bővítik az erdőállományt.

Az eddig létrehozott összes új erdőterület közel fele, nagyjából háromezer hektár Szabolcs-Szatmár-Bereg, Somogy és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében létesült. Emellett Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar és Pest megye együttes részaránya is megközelíti a 25 százalékot. Kevés kivételtől eltekintve az ország keleti és középső része az, ahol eddig a legtöbb erdőtelepítés történt a támogatások segítségével.

Ezzel Magyarország az elmúlt évszázadban összességében csaknem megduplázta erdőterületét, ami világviszonylatban is igen sikeres folyamatnak mondható. A rendszerváltozás óta mintegy 200 ezer hektár új erdőt ültettek a gazdák és a magánerdészetek, ezzel az erdősültség mára meghaladja a 21 százalékot.

A 2030-ig szóló erdőstratégia célja, hogy ez az arány 2050-re elérje a 27 százalékot. A statisztikai hivatal jelentése szerint annak érdekében, hogy ez a vállalás teljesüljön, a következő évtizedekben több százezer hektár új erdő telepítésére lesz szükség.

Miközben a világ városépítészei az egyre zöldebb, élhetőbb városok irányába halad, addig nálunk a fákat irtják a városokban. Illetve ez nem igaz, mert valóban ültetnek fákat, a szép nagy lombos fák helyett kicsiny, soha 3 méternél magasabbra, nem lombosodó kórókat…

Reméljük, hogy az erdőségekben nem ez lesz a jellemző. Azt már szerényen teszem hozzá, hogy egykor az Alföld sem egy szikes puszta volt, hanem fás – elsősorban tölgyes – terület volt, ahol az akácot, mint behurcolt fajt honosították meg később.

Végezetül egy jó hír. A fentebb említett 21 százaléknyi erdősültség még azt is magában rejti, hogy mindez Európa egyik legösszefüggőbb erdősültségét is jelenti.

Legalább ott ültetnek, mert hasznot várnak tőle, a városban csak viszi a pénzt…