Képzés? OKJ? Vagy valami. Ami állítólag jobb

A szakmai képzésekkel foglalkozó vállalkozásoknak sem könnyű követni az állandó változtatásokat átélő felnőttképzést, nemhogy a földi halandóknak. Mi sem bizonyítja ezt jobban más, minthogy a kormány radikálisan átalakítaná a szakképzési rendszert. Ezt a szándékát szeptember utolsó estélyén adta közre a Magyar Közlöny.

Korábban arról suttogtak, hogy a rendszert az ITM teljesen megszünteti, aztán arról, hogy mégsem, most pedig korszerűsítés címén valójában mégiscsak átalakul az egész OKJ, a szakképzés további erősítése érdekében – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). Az eddigi több mint 700 szakképesítés helyett a jövőben 174 szakma képesítését tudják kínálni az intézmények. A cél, hogy a gazdaság igényeihez idomuljon a szakképzés, és a munkaerőpiacon értékes és használható szakképesítések legyenek a képzési kínálatban egy sokkal egyszerűbb, átláthatóbb, egymásra épülő rendszerben.

Pölöskei Gáborné, a tárca szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára júliusban több fórumon is azzal érvelt a változtatás mellett, hogy az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) szisztémája elavult, ezért 2020-tól tartalmilag, formailag és módszertanilag is meg kell újítani a szakoktatást. A 2012-es, korábbi rendelet felülírása – a képzési rendszerben maradó szakmák mellékletbe sorolásán túl – csupán hat pontban történt meg, mégis alapvető változást idéz majd elő a rendszerben.

Pölöskei Gáborné államtitkár

Így például az alapszakmák megszerzésére már az iskolai rendszerben (technikumokban, szakképző iskolában) is lesz lehetőség, amelyre további szakképesítések építhetők. A felnőttek számára az iskolarendszerben a második szakma elsajátítása már jelenleg is ingyenes, a jövőben a képzési idő rövidül, így gyorsabban lehet szakmát szerezni.

A 30 oldalas melléklet részletesen felsorolja azokat a szakmákat és képesítéseket, amelyek továbbra is a szakképzés részei maradhatnak. Az iskola rendszerű képzésben 177 szakképzési, illetve szakképzés ráépülések, plusz 25 kulturális és művészeti szakképzési tétel került összesen a táblázatba – ezek 2-6 éves időtartamú besorolást kaptak. A 76 rész-szakképzési tétel pedig 100-720 órás iskolarendszeren kívüli képzési idővel szerepelnek a mellékletben.

Jelenleg az OKJ-ban keverednek a szakmai és tanfolyam jellegű képzések, így 770 képzés van összesen. A minisztérium szerint elavult Országos Képzési Jegyzékben szereplő képzések száma az uniós átlag többszöröse,  Németországban például ez a szám 300 alatti. Amíg a német képzési jegyzék például csak egy asztalos képesítést tartalmaz, addig a magyar OKJ-ben asztalos, műbútorasztalos és asztalosipari szerelő is szerepel. A cél az, hogy csökkenjen a szakmaszám, miközben a szakmai képzések száma a konkrét vállalati igényekhez igazodva növekedhet, és abban a vállalatok is aktívan részt vehetnek – olvasható a közleményben.

Az ITM szerint olyan új képzési rendszer bevezetése a cél, amely átláthatóbb a munkavállalók és a munkáltatók számára is, és jobban igazodik a gyorsan fejlődő gazdasági környezet igényeihez. Ezenkívül a lista tartalmaz művészeti képzéseket, valamint rész-szakképesítéseket is, amelyekre majd SNI-tanulók jelentkezhetnek.

A most már a “régi” képzési rendszernek nevezett képződmény az előzetesen ígérethez képest gyakorlatilag egy évvel tovább működhet majd, mivel a kormányrendelet értelmében 2020. december 31-ig indíthatók (azzal a feltétellel, hogy a vizsgákat (beleértve a javító- és pótvizsgákat is legkésőbb 2022. december 31-ig befejezik).

A napi.hu és hvg.hu írása nyomán