A mumus már kopogtat. Mi lesz, ha nem lesz nyelvvizsga?
Talán elcsépelt frázisnak tűnik, ha azt mondjuk annyi ember vagy amennyit beszélsz. Azt sem győzzük hangsúlyozni ezeken az oldalakon, hogy a nyelvtanulás igenis fontos, és nem csak azért, hogy annyi ember legyél, hanem hogy kinyíljon előttünk a világ. Mindamellett, hogy meglátásunk szerint a mai középiskolások felfogták a nyelvtanulás fontosságát, már legalábbis azok, akik szeretnének felsőoktatásban is részesülni. Az idei felvételt nyertek 31 százaléka ugyanakkor már el sem tudta volna kezdeni felsőfokú tanulmányait, ha a 2020-tól érvényes rend szerint felvételiztek volna.
A kormány 2014-ben írta elő a felsőoktatásba való bekerülés feltételét, azzal hogy 2020-tól nyelvvizsga kell a bejutáshoz, ennek alapján a Magyar Narancs a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) becslései alapján már korábban azt írta: emiatt évente nagyjából 18 ezer fiatal nem kerülhet majd be egyetemekre, főiskolákra.
Az Oktatási Hivataltól kapott, az idén sikeresen felvételizőkre vonatkozó adatok alapján derült ki, hogy 31 százalékuk kiszorult volna a felsőoktatásból a nyelvvizsgát előíró rendelet alapján.
A mostani felvételi eljárás során ugyanis 60 982 fiatal került be alap- és osztatlan képzésekre, közülük 41 795-nek volt nyelvvizsgája, ez 69 százalékos arány. Ha már most kötelező lett volna a papír, 19 187 diák nem kezdhetné el a tanulmányait.
Az adatokból az is kiderül, hogy képzési területenként nagy eltérések lehetnek a nyelvvizsgával rendelkezők arányában: a bölcsészek jól állnának, 88 százalékuknak van papírja, a művészetközvetítés vagy a sporttudomány területen tanulók esetében ez 35, illetve 43 százalék. A pedagógusképzésben részt vevők közel fele kiszorulna a felsőoktatásból, ha már idén kötelező lenne a nyelvvizsga, ami azért is jelent nagy problémát, mert egyébként is hatalmas a tanárhiány.
Nagy a különbség a budapesti és vidéki intézmények között. A Corvinus, az ELTE vagy a BME hallgatói többnyire rendelkeznek nyelvvizsgával, a Nyíregyházi Egyetemen viszont alig a felvettek harmadának, Dunaújvárosban és Egerben is kevesebb mint a felének volt vizsgája, a Szegedi Tudományegyetem frissen felvett hallgatóinak 70 százaléka viszont teljesítette volna a feltételt.
A Magyar Narancs információi szerint a HÖOK és más szervezetek is tárgyalnak a kormánnyal annak érdekében, hogy legalább részterületeken halasszák el a kötelező nyelvvizsga bevezetését.
A kormányközeli Magyar Nemzet áprilisban még arról írt, hogy egyes kiemelt szakokon haladékot kaphatnak a diákok. A hvg.hu akkor megkérdezte az Emberi Erőforrások Minisztériumát arról, igaz-e, amit a lap ír. A tárca azt válaszolta:
Nincs és nem is várható semmilyen változás a 2014. december 18-án megjelent rendelkezésekben, amelyek szerint 2020-tól a felsőoktatásba történő felvétel alapfeltétele lesz egyrészt a legalább B2 szintű, általános nyelvi, komplex nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű okirat, illetve a legalább egy emelt szintű érettségi vizsga vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél. Utóbbi alól kivétel a művészet képzési terület.
Április 26-án tüntetést is szervezett a Független Diákparlament, hogy ne legyen kötelező 2020-tól az egyetemi felvételihez a nyelvvizsga.
Mit is mondhatnánk: nekünk magyaroknak így is a legszegényesebb az idegen nyelv ismeretünk más, akár környező országok bélihez képest, így csak azt tudjuk javasolni tanulóknak, szülőknek, hogy tanuljanak, tanuljanak, tanuljanak, ha kell különórán és legyenek egy emberrel többek.
A cikkben felhasználásra került a hvg.hu vonatkozó írásának részletei.
