A háromszázharminc – angyali szám

Napjainkban lassan már a csapból is az MNB 330 pontos versenyképességi programjának elemi folynak. (Megjegyzésünk: a szám angyali jelentése: megvéd a kártól, veszélytől és semmi rossz nem történhet az életünkben. Ezt vajon az MNB-ben is tudták?) Értjük, értékeljük, hogy valamely fontos magyar szervezet igyekszik valami értékelhetőt letenni az asztalra, ha már például a kamarák erre alkalmatlanok, de…

De amiről, az Eduline számolt be az alapoktatással kapcsolatban az egyenes hajmeresztő, annak ellenére, hogy vannak jó és üdvözlendő elemei, de hogy még gyereket nem látott az aki ezt le merészelte írni, az is biztos.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az általános iskolai alapvizsga bevezetését javasolja, nevezetesen úgy, hogy a nyolcadik évfolyam végi vizsga a középiskolai felvételit is kiválthatná, amelyben a tanulók számot adnának az addigi tanulmányaikat lezáró, elsősorban az elsajátított készségeket és a tanultak gyakorlati alkalmazását mérő alapvizsgán. Mindezt azzal indokolják, hogy a lengyel tapasztalatok alapján javuljanak a 15 éves diákok PISA-tesztjeinek eredményei, „illetve hogy a diákok már a jelenleginél hamarabb szembesüljenek valós vizsgakörülményekkel”.

Megjegyzésünk: 1.) ezzel legalább sikerülne elérni, hogy se diáknak, se tanárnak ne legyen nyári szünet, mert az évközi felvételik, értékelések, szóbelik, kiértékelések, helyezkedések már erősen a nyárba lógnának, teli stresszel, harmincegynéhány fokban! 2.) Az ötletgazdában fel sem merül, hogy talán a PISA felmérés eredménye azért olyan rossz, mert a közoktatás rendszere, tartalma úgy rossz, ahogy van!

Ahogy fentebb említettük, ez az általános iskolai alapvizsga kiválthatná a középiskolai felvételit is. Ha ez a javaslat megvalósulna, az egyben a középiskolai felvételi kötelezővé tételét is jelentené. A jelenlegi szabályozás szerint a szakközépiskolákban nem tartanak felvételi vizsgát, de a szakgimnáziumok és a gimnáziumok is dönthetnek úgy, hogy csak az általános iskolai jegyeket veszik figyelembe a jelentkezők rangsorolásakor.

Terheljük tovább a gyereket!

Az MNB-nek nem ez az egyetlen csodálatos javaslata. Szerintük a közoktatásban törekedni kellene arra, hogy a diákok megszeressék a természettudományos tárgyakat, így nyitottabbá váljanak az ilyen irányú továbbtanulásra. Éppen ezért a középiskolai felvételin érdemes lenne a matematikán kívül legalább az informatikát vagy egy természettudományos tárgyat is kötelezővé tenni. Célszerűnek tartanák azt is, ha a középiskolai felvételi vizsgákat már számítógép segítségével írnák meg a diákok, úgy látják, ez egyszerűsítené a vizsgáztatás folyamatát is.

Megjegyzésünk: az ötlet kidolgozója így sincs tisztában azzal, hogy mekkora stresszhelyzetben vannak a gyerekek a felvételi kapcsán, ami egyszeri és megismételhetetlen, így ha sarkosabban fogalmazunk, az életük függ tőle. Arról az apróságról nem beszélve, hogy a kormányzat célja nem az, hogy tanult polgárai legyenek, hanem minél tudatlanabbak, ennek megfelelően a jelenlegi felvételi követelmény is messze magasabban van, mint az egy 14-15 éves gyerektől elvárható lenne, különös képen olyantól, aki nem egy kiemelten jó, hanem csak egy közepes kibocsájtási képességű általános iskolába járt. Erre rápakolni egy egyébként is csapnivaló természettudományos képzésből vagy békafenék szintű informatikai képzésből származtatott vizsgát, halálos vétek. Tényleg azt hiszik, hogy az informatika oktatásunk jó? Vannak iskolák, ahol hárman ülnek egy számítógép előtt és ahol a tanár képzettsége is kérdéses. A természettudományos tárgyakat meg hol egyben akarják tanítani, most épp legyen belőle felvételi vizsga, miközben olyan anyagrészekkel tömik a srácok fejét, ami használhatatlan, értelmezhetetlen az ő szintjükön, arról nem beszélve, hogy a tankönyvből el sem lehet sajátítani, kísérletre, múzeumra, filmvetítésre, nincs sem idő, sem anyagi forrás…

Az MNB egy másik ponton is belenyúlna a felvételi folyamatába. „A mélyebb szintű (szaknyelvi) tudás elsajátításának érdekében javasoljuk, hogy minden közoktatási intézménynek legyen lehetősége arra, hogy egyes tantárgyakat idegen nyelven oktasson. Az ilyen típusú tárgyak indítását célszerű lenne engedélyhez kötni, ugyanakkor érdemes lenne extra finanszírozást is biztosítani az ezen a területen aktív intézmények számára. Egy ilyen rendszer kialakításának ugyanakkor feltétele az is, hogy legyen lehetőség az egyes tantárgyakból több nyelven is felvételizni a középiskolákba”.

Megjegyzésünk: mindez üdvözlendő lenne.

Középiskolai reform

Az MNB felülvizsgálná a középiskolai – főleg a gimnáziumi – kötelező tananyagot és a fakultációk szerepét. Úgy látják, célszerű lenne növelni a fakultációk szerepét, akár már a 9. évfolyamban alap- és emelt szintű csoportokat kialakítani az egyes osztályokon belül, „azok számára ugyanis, akik egy témakörrel egy középiskolai tantárgyon kívül nem kívánnak foglalkozni, nem célszerű a jelenlegi elméleti alapokon nyugvó tananyag oktatása. Számukra egy sokkal gyakorlatorientáltabb, a téma mindennapi alkalmazási területeire fókuszáló, csak a szükséges alaptudást biztosító oktatás is elégséges. Ezzel szemben azon diákok számára, akik az adott témakörrel szeretnének részletesebben is foglalkozni, szükséges az elméleti megalapozottság, amely ma is jellemzi a tantárgyak egy jelentős részét. E két irány szétválasztása javíthatja az oktatás hatékonyságát (mindenki azt a szintű tudást kapja, amire szüksége van), illetve lehetőséget biztosít a mélyebb tudás megszerzéséhez” – írják.

Megjegyzésünk: az ötlet jó, ha máshonnan elvesznek kötelező és felesleges tanegységeket, illetve tudatjuk az ötletgazdával, hogy léteznek ilyen gimnáziumok…

Nem újkeletű az az ötletük sem, amelyben javasolják a középszintű oktatás minden formájában egy olyan közismereti tantárgy bevezetését, amely – akár több év alatt – kiterjedne legalább az alapvető gazdasági, pénzügyi, társadalmi, jogi és pszichológiai ismeretekre.

Megjegyzésünk: itt sem az ötlettel van a baj, mert valóban szükséges lehet mindez – beemelve a környezetvédelmet is -, de egyrészt így is hatalmas a kamaszok leterheltsége a középiskolában, ha a gyerek tudatosan jár iskolába, másrészt csak akkor értelmezhető ez is, ha máshonnan vonunk el kötelezően tanított felesleges tananyagokat. Középiskolában például javasolható lenne már az ének és a rajz tantárgyak helyett egy összevont művészettörténet, amely a történelem oktatással tökéletesen párhozamos és azzal lépést tartó, azt kiegészítő képzés lenne. Aki énekelni, vagy rajzolni szeretne, az úgyis arra fog specializálódni, emelt óraszámban.