• Home »
  • Kitekintés »
  • Rengeteg magyar dolgozó áshatja el magát a szülei miatt – PIAAC felmérés 2. rész

Rengeteg magyar dolgozó áshatja el magát a szülei miatt – PIAAC felmérés 2. rész

A megkezdett írásunk második részét olvashatják az alábbiakban.

Az átlag becsapós lehet, hiszen a résztvevők nyilván nem ugyanolyan szintű képességekkel rendelkeztek, így egy pontszám nem mondhat el mindent az adott képesség szintjéről általában. Mekkora különbségeket tapasztaltak, mekkora volt a szórás az eredményeknél?

Valóban elég nagy eltéréseket tapasztaltunk az adatok kiértékelése során: a magas és az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők készségei közötti különbség Magyarországon meghaladja OECD-országokban általában jellemzőt mind a szövegértés, mind a számolás területén. A számolási készség és az oktatásban töltött évek száma Magyarországon nagyon szoros kapcsolatban áll a foglalkoztatottsággal és a jövedelemmel, tehát ennek a felmérésnek az eredményei is igazolták, hogy minél hosszabb ideig tud tanulni valaki, annál jobb esélye van a munkaerőpiaci elhelyezkedésre, ezzel összefüggésben egy magas szintű bérre. Ahogy korábban is említettem a válaszolók háttere, a szülők iskolai végzettsége jelentősen kihatott a teljesítményre, ezen keresztül a foglalkoztatottságra, a munkaerőpiaci helyzetre, a jövedelemre.

Tehát az eredmények alapján levonhatjuk azt a következtetést, hogy annak van esélye a jobb képzettség és fizetés megszerzésére, akinek magasabb képzettségűek a szülei is? A kutatás eredményei alapján mondhatjuk azt, hogy Magyarországon jelenleg annak van esélye a munkaerőpiaci sikerességre, ha a jó családi háttérrel rendelkezik?

Abszolút, és ez más kutatásokból is egyértelműen látszik. Szintén érdekes, hogy nemcsak a munkaerő-piaci sikerességre van hatással, ha jobb készségekkel rendelkezik valaki, hanem számos olyan nem gazdasági tényezőre is kihat, mint például a szubjektív egészségi állapot, vagy a boldogságérzet is

Janák Katalin, KSH

Minél jobb képességekkel rendelkezik valaki, úgy érzi, hogy annál boldogabb, annál nagyobb a másokba vetett bizalom mértéke, illetve pozitívan hat például az önkéntes tevékenységekben való részvételre is

Ön hogyan értékeli a felmérés eredményeit? A már meglévő adatok alapján milyen területeken kéne fejleszteni? Mi az, amin mindenképpen javítanunk kéne, hogy felzárkózhassunk az OECD-átlaghoz?

Az eredmények azt mutatják, hogy ott vagyunk az átlag közelében, a számolás tekintetében meg is haladjuk az átlagot, de azért vannak jobbak. Mind a szövegértés, mind a számolási készség tekintetében Japán végzett az első helyen az országok rangsorában. Szövegértés tekintetében 296 pont volt náluk az átlagos eredmény, ami 32 ponttal haladja meg a magyar átlagot, tehát tényleg van hová fejlődnünk. Finnország PISA-ban is nagyon jó, itt is, mindkét területen a 2. helyen vannak 288, ponttal az olvasás területén, illetve 286 ponttal a számolási készség esetében. Valamennyi skandináv ország előkelő helyen van mindkét készség-területen. Az első 10-ben nincsenek akkora különbségek a különböző iskolai végzettségű csoportok között, mint Magyarországon. Finnország például kifejezetten erre állt rá, hogy az oktatásban egységesítésre törekedjen. Magyarországon is szűkíteni kellene a végzettség szerint mutatkozó különbségeket, a leszakadókat, az alacsonyabb iskolai végzettségűeket nemcsak iskolai végzettségben magasabb szintre hozni, hanem a készségeket, kompetenciákat fejleszteni. Biztos vagyok benne egyébként, hogy a PIAAC felmérés eredményeit, a szakpolitikák (képzés-, foglalkoztatáspolitika) eredményesen tudják felhasználni a tervezésnél, a döntések előkészítésénél.

Regionális összehasonlításban hogyan teljesítettünk? Milyenek nálunk az alapkészségek a szomszédos országok eredményeihez képest?

Szövegértésben a V4-országok, és Ausztria is nálunk jobban teljesített, Szlovénia rosszabbul. Számolási készségek tekintetében Szlovákia és Csehország 276, Ausztria 275, mi 272 pontot értünk el, ezek minimális különbségek, nem mondanám szignifikánsnak. Lengyelországban 260, Szlovéniában 258 pont volt az átlag, az OECD átlagánál alacsonyabb.

A felmérés eredményeit központilag az OECD értékeli és hasonlítja össze. A KSH is készít külön egy kiértékelést az eredményekből, vagy csak az OECD? Minisztériumi szinten szeretnék-e ezt a kutatást figyelembe venni? A PIAAC azokat a képességeket vizsgálja a felnőtteknél, mint a PISA a diákoknál: lehetséges-e összekapcsolni a kettőt?

Amikor lezárjuk a felvételt, az anonimizált adatokat elküldjük az OECD-nek, és ők értékelik ki az eredményeket. Ennek alapján az OECD is készít egy közös, valamennyi országra kiterjedő tanulmányt, mi pedig elkészítjük a saját, sokkal részletesebb elemzésünket. Magyarországon konzorciumi keretek között zajlik a projekt végrehajtása, a Pénzügyminisztérium a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal és a KSH részvételével. Az eredmények ismeretében a KSH egy gyorsjelentést készített, az NSZFH (aki az egész projekt szakmai irányítója) végezte el a részletes szakmai kiértékelést. Az eredmények és az adatbázis a kutatók számára is hozzáférhetők.

Janák Katalin, KSH

A PISA és a PIAAC összekapcsolása egy nagyon érdekes lehetőség és kihívás. Ezt már az előző körben külföldi kutatók is próbálták, nem könnyű, és csak statisztikai módszerekkel lehetséges

Ez a kutatás hogyan segítheti itthon a munkaadókat és a munkavállalókat? Fel tudjuk-e használni az eredményeket arra, hogy hosszú távon fejlesszük a munkavállalók képességeit, és sikeresebbé tegyük őket a munkaerőpiacon?

Az, hogy ennek a felmérésnek az eredményei rámutatnak arra, hogy milyen szinten vannak az alapkészségek tekintetében a magyar munkavállalók, miben erősek, milyen területeken mutatkoznak esetleg hiányosságok, mindenképpen hasznos mind a munkaadóknak, mind a munkavállalóknak

Azt is jó tudni, hogy történt-e valami fejlődés az elmúlt időszakban. Nálunk sajnos elég kevés ez az öt év, ami eltelt a két ciklus, a két felvétel között, de tíz év alatt már lehet a fejlődést vagy a visszalépést mérni. Ami napjainkban a kulcs-kompetencia, az a problémamegoldás. Az előző ciklusban ennek nem volt akkora szerepe, mint az olvasási és számolási készségeknek, most az adaptív problémamegoldás kifejezetten előtérbe került, pontosan a sok változás meg a válságok miatt ez egyre fontosabb képesség lesz. Nagyon sokat tanultunk ebből a kutatásból módszertanilag is. Ennek a felvételnek olyan erős minőségbiztosítása van, amilyen korábban más lakossági felvételünkre nem volt jellemző. Nagyon sok mindent átvettünk a módszertani ajánlások közül és most már a rendszeres felvételeinknél is alkalmazzuk őket. Így a terepmunka végrehajtása szempontjából szakmailag nekünk is jó tapasztalatszerzést jelentett, az eredmények pedig a felnőttképzés szempontjából mindenképp nagyon hasznosak lesznek.

(fotók: Mónus Márton)

Pénzcentrum.hu