Rengeteg magyar dolgozó áshatja el magát a szülei miatt – PIAAC felmérés 1. rész
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) idén nem csak a népszámlás miatt gyűjt adatokat, hanem részt vesznek egy nemzetközi projektben is, amely a felnőtt lakosság képességeit vizsgálja. Ennek során a munkaképes korúak írási, olvasási, számolási, valamint problémamegoldó készségeit vizsgálják. A kutatásban 32 ország vesz részt, így az eredmények nemzetközileg összehasonlíthatóak lesznek, itthon pedig még nem volt példa ilyen széleskörű felmérésre a felnőtt lakosság körében ebben a témában. Janák Katalinnal, a KSH Életminőség-statisztikai főosztály vezetőjével beszélgettünk a projektről, a már rendelkezésre álló eredményekről és a magyarok soft skilleiről.
Pénzcentrum: A Központi Statisztikai Hivatalnál (KSH) most részt vesz egy új nemzetközi kutatásban, a PIAAC-ban, ami akár egy felnőttnek szóló PISA-felmérés is lehetne, ugyanis hasonló képességeket már a munkaképes korúak körében. Mely országok vesznek benne részt Magyarországon kívül, és mi mikor csatlakoztunk a projekthez? Pontosan mit vizsgál ez a kutatás és milyen módszerekkel?
Janák Katalin: A lakossági adatfelvételek sorába illeszkedik a PIAAC, ami egy mozaikszó, és egy nemzetközi kutatást takar, ami a 16-65 éves népesség mindennapi életben és a munkavégzés során használt képességeit és készségeit hívatott felmérni. Jelenleg a projekt második ciklusa zajlik, amiben Magyarországgal együtt 32 ország vesz részt, és az OECD, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet koordinálja. A szakmai irányítás egy nemzetközi konzorcium kezében van, az USA-ból, Németországból, Belgiumból és Hollandiából vesznek részt egyetemek, kutatóintézetek ebben az irányító testületben. Itt most nemcsak a módszertan közös, hanem a kérdőívet és a mérési eszközt, valamint szoftvert is az OECD adja. Ez részben előny, hiszen nem nekünk kell fejleszteni, bár az adaptálással is elég sok gondunk volt, de a legfontosabb, hogy az egyes országok adatai teljesen összehasonlíthatók. Hátránya viszont, hogy nehézkes az előrehaladás, mindent egyeztetnünk kell a nemzetközi konzorciummal, ami idő- és energiaigényes. Azért fontos, hogy részt veszünk ebben a kutatásban, mert egyrészt hiánypótló információkat ad a szakpolitikáknak (elsősorban a foglalkoztatás- és a képzéspolitikának), a döntéshozóknak arról, hogy jelenleg milyen készségekkel, kompetenciákkal rendelkezik a felnőtt lakosság Magyarországon, illetve mik azok, amiket fejleszteni kell.
Ezen túlmenően valamennyien képet kapunk arról, hogy mik azok a kompetenciák, amik a munkaerőpiaci sikerességhez szükségesek, és ennek alapján mik azok, amiket esetleg fejlesztenünk kell
Említette, hogy a projektnek már a második a ciklusánál tartunk, és hogy az első, már lezárult felmérésből rendelkezünk adatokkal. Mikor zajlott az első ciklus és kik vettek benne részt? Milyen kérdéseket tettek fel a felmérésben?
Magyarországon 2017-18-ban zajlott az előző adatfelvétel főmérése, mi akkor a nemzetközi projekt 3. hullámában vettünk részt. Az első ciklus első hulláma már a 2010-es évek elején elkezdődött, és összességében abban is több mint 30 ország vett részt. Az utolsó (harmadik) hullámban részt vevők eredményeit, köztük Magyarországét is, 2019-ben publikálta az OECD. Az azonos módszertan miatt az egyes hullámok eredményei is összehasonlíthatók egymással. A PIAAC esetében is egy reprezentatív lakossági felmérésről van szó, tehát nem kérdezzük meg a teljes lakosságot.
Egy valamivel több mint 9000-es véletlen mintát választottak a kollégáim ún. kétlépcsős rétegzett mintavétellel. A mintába került személyek alapján becsüljük a teljes 16-65 éves népességet, ezért nagyon fontos, hogy csakis a kiválasztott személyek válaszolhatnak. Az adatfelvételben szerepel egy háttérkérdőív, itt demográfiai változókra – nem, életkor, iskolai végzettség, családi állapot – kérdezünk rá, és elég sok mindenre a munkaerőpiaci státusszal kapcsolatosan. Ezután kerül sor a direkt képességmérésre, amikor három alap kompetenciát vizsgálunk: az olvasási, a számolási és az ún. adaptív problémamegoldó készséget. Az OECD végzi az adatok kiértékelését, és valamennyi ország eredményeit egyszerre publikálják a tervek szerint 2024-ben.
A felmérés azokat a képességeket vizsgálja, melyek fontosak a munkaerőpiaci sikeresség szempontjából. A kutatásnál ebbe beletartoznak a soft skillek is? Pontosan mi volt a motivációja annak, hogy csatlakoztunk ehhez a felméréshez? Volt már itthon hasonló adatgyűjtés?
A felmérés során az alapképességeket vizsgáljuk, ebbe az olvasás, szövegértés és a számolás tartozik bele, illetve idén már az adaptív problémamegoldás is, viszont külön a soft skillek nem képezik részét az adatgyűjtésnek. Én úgy gondolom, hogy a kutatás céljai ismeretében elég egyértelmű volt, hogy csatlakoznunk kell ehhez a nemzetközi projekthez. Nagyon fontos információkat szolgáltat egyrészt a szakpolitikáknak, de a kutatóknak és az átlagembereknek is. Egyrészt arról, hogy a felnőtt lakosság milyen képességekkel rendelkezik, másrészt az oktatás, képzés során megszerzett tudás használhatóságáról.
Ez 2017-ben egy abszolút új típusú felvétel volt a hivatal életében, a KSH soha nem végzett ilyen jellegű méréseket korábban
Ahogy azt az első kérdésében felvetette, valóban hasonlít a kutatás az Oktatási Hivatal által koordinált PISA-felméréshez, csak a felnőttek körében zajlik. A 2000-es évek elején, sőt talán a 90-es években is voltak a felnőttek készségeit, kompetenciáit mérő kutatások, de amiben ez a felmérés unikális, hogy a munkaerőpiacon való hasznosulást is méri.
A felmérésnek milyen részterületei voltak? Vizsgálták azt is, milyen területen dolgoztak a résztvevők, hogy például fehér vagy kék galléros munkavállalókról van szó?
A direkt mérést megelőző háttérkérdőívben a foglalkoztatottak körében rákérdeztünk, hogy mit dolgozik, milyen területen, milyen foglalkozásban, mennyi a jövedelme, és volt néhány szubjektív kérdés is, például mennyire érzi magát boldognak, milyennek ítéli meg az egészségi állapotát, a munkakörülményeit, milyen készségeket érez fontosnak a saját munkájánál és ő abban mennyire érzi magát jónak. E háttérváltozók alapján lehet vizsgálni a konkrét mérés eredményeit.
Az első ciklus eredményei milyenek voltak, azok alapján hogyan látják a magyar munkavállalók képességeit? Mit mondana, hol helyezkedünk el az OECD-országok között összehasonlításban?
A felmérés eredményeit egy 500 pontos skálán jelenítik meg: minél magasabb a pontszám, annál nagyobb jártasságot, magasabb szintet jelent a készségekben. Szövegértés tekintetében Magyarország felnőtt lakossága 264 pontot ért el, ez gyakorlatilag megegyezett az OECD átlagával, ami 266 pont volt. Ami talán meglepőnek mondható, hogy ezen a területen nem volt nagy különbség a férfiak és a nők között, hasonlóan a többi OECD-országhoz. A közvéleményben általában az az elterjedt, hogy a nők szövegértése jobb, és a 15 éveseknél (a PISA vizsgálatok alapján) ez még igaz is. Korcsoportokat tekintve a legjobb, 276 pont a 25-34 évesek esetében volt, a legrosszabb pedig az 55-65 évesek körében, de nem olyan nagy az életkori lejtő, mint az IT környezetben felmért problémamegoldás esetében. A számolási készség tekintetében nagyon jó eredményeket értünk el: Magyarországon 272 pont volt az átlag, és ez 10 ponttal meghaladta az OECD-átlagot. A 45-54 éves, illetve az 55-65 éves korosztály esetében, illetve a nők körében még nagyobb volt a különbség Magyarország javára. A magyar nők 15 ponttal magasabb eredményt értek el az OECD-átlaghoz képest.
Magyarországon a problémamegoldás területén a két legmagasabb készségszintet elérők aránya 28,5% volt hasonló az OECD országokra jellemzőhöz (29,7%). A nemek között nem volt lényeges különbség, ugyanakkor ezen a területen az életkori lejtő erősen érvényesült, a fiatalabb korosztályok számottevően jobb eredményeket értek el az idősebbeknél. Csak a három alapkészséget vizsgáltuk, ezt nézve pedig számolási képességben egyértelműen jobbak vagyunk, mint az OECD átlag. Olvasási készségben az átlagszintet hozzuk, a problémamegoldás IT-környezetben szintén nagyjából megegyezett az OECD-átlaggal.
Ami különbség volt, hogy – összhangban a PISA-felmérésekkel – a felnőttek esetében is nagyon meghatározó a szülők iskolai végzettsége, Magyarországon a szülők iskolai végzettsége és az elért eredmények között sokkal szorosabb korreláció van, mint az OECD-országok körében általában.
Folytatjuk
Forrás: penzcentrum.hu
Fotó: Mónus Márton
