Adó- és illeték változások 2022-ben (II. rész)

Tavaly kezdett cikkünkben a jelentősebb változásokat is tartalmazó jogszabály módosításoktól esett szó, amely változások általában az életet követik, illetve igyekeznek kiskapukat bezárni, mások könnyítéseket, mi több adócsökkentést rejtenek.

Szeles Szabolcs összeállításának második része következik.

ILLETÉKEK

Az illetéktörvény módosítását az esetleges nem rendeltetésszerű magatartások megakadályozásának szándéka vezérelte. Ezért az illetéktörvény-módosítás érinti a CSOK-kal való lakásszerzés illetékmentességét, valamint a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság fogalmát.

A módosítás révén az állami adóhatóságnak az eddigi eseteken túl akkor is ki kell szabnia utólag az illetéket, ha a vagyonszerző a CSOK teljes összegét bármely okból visszafizeti vagy vissza kell azt fizetnie (pl. ha a vagyonszerző az állam javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt a lakást elidegeníti, a lakáscéltól eltérően hasznosítja, vagy azon használati vagy haszonélvezeti jogot alapít, és emiatt a támogatást vissza kell fizetnie). A fentiek –alkotmányossági és adóméltányossági megfontolások miatt – azokban az ügyletekben alkalmazandóak, amikor az illetékkötelezettség (jellemzően a CSOK-kal való lakásvásárlásra vonatkozó szerződés aláírása) a módosító rendelkezés hatálybalépését (azaz a törvény kihirdetését követő 31. napot) követi.

A belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság esetében két mérlegkészítés között (az illeték-kötelezettség, azaz a 75%-os részesedést elérő cégvásárlás napjáig) megszerzett ingatlan könyv szerinti értékével a korábbi (elfogadott) mérleg ingatlanai és összes eszköze értékét növelni kell, ha a társaság vagyoni betétjét eladják. A korábbi szabályok szerint egy újonnan alakult cég az időközben szerzett ingatlan ellenére nem minősülhetett ingatlannal rendelkező társaságnak, holott a főkönyvben már megtalálható volt az ingatlan (lezárt beszámolóban még nem szerepelt az ingatlan).

ADÓIGAZGATÁS

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény alapján székhelyszolgáltatási tevékenységet csak olyan szolgáltató folytathat, amely a felügyeleti szervhez a tevékenységét bejelentette. Az állami adó- és vámhatóság csak olyan székhelyszolgáltató igénybevételét fogadja el, amely a fenti feltételeknek megfelel. Amennyiben az adózó e feltételnek az állami adó- és vámhatóság felhívása ellenére sem tesz eleget, az adószáma törlésre kerül.

A jogalkalmazás terén mutatkozó bizonytalanságokra tekintettel a 2022-es adócsomag pontosítja a késedelmi pótlék számítására vonatkozó szabályokat, meghatározva a kerekítés módszertanát. Fontos tudni, hogy ezek a kerekítési szabályok lesznek irányadók a késedelmi kamat tekintetében is, és a kerekítésre ugyanolyan módon kerül sor az adóhatóság és az adózó késedelme esetén is.

SZÁMVITEL

A 2022-es adócsomag az összemérés elvének érvényesülése érdekében a fejlesztési támogatások elszámolásánál is lehetővé teszi a támogatási bevételek időbeli elhatárolását, hasonlóan a működési célú támogatások elszámolásához.

A szerződés elszámolási egységére vonatkozó új szabályok egyes esetekben olyan szerződésekre is kiterjed(het)nek, amelyeknél nem indokolt, illetve nehézséget okoz azok alkalmazása. Ennek elkerülése érdekében lehetőség lesz arra, hogy sorozatgyártás esetén ne kelljen kötelezően alkalmazni a szerződés elszámolási egységére vonatkozó szabályokat.

A törvénymódosítás a független könyvvizsgálói jelentés tartalmát kiegészíti az Európai Bizottság 2019/815 felhatalmazáson alapuló rendeletében előírt követelményeknek való megfelelésre vonatkozóan, illetve rendelkezik a beszámolóhoz jogszerűtlenül kibocsátott és közzétett könyvvizsgálói jelentések visszavonásáról.

Emellett életbe lép több, gyakorlati végrehajtást segítő pontosító, kiegészítő rendelkezés. Ilyen többek között:

• a bekerülési (beszerzési) érték tartalmára,
• a know-how szellemi terméken belüli átsorolására,
• a helyesbítő számviteli bizonylatokra vonatkozó előírások pontosítására, valamint
• az opciós díj aktiválási szabályának pontosítására vonatkozó javaslat.

KÖNYVVIZSGÁLAT

A digitális eljárások minél szélesebb körű alkalmazását célzó törekvésekre tekintettel a 2022-es adócsomag törvényi szinten rendelkezik a független könyvvizsgálói jelentések elektronikus aláírásának a lehetőségéről.

A hatályos rendelkezések indokolatlan megkötéssel szabályozzák (mintegy korlátozzák) a Könyvvizsgálói Kamara által lefolytatott hatósági eljárásokra vonatkozó elektronikus kapcsolattartás lehetőségeit. A módosítás az elektronikus ügyintézés alkalmazásának a bővítését célozza, azonosan a közfelügyeleti hatóság eljárásaira már korábban előírt elektronikus ügyintézésre vonatkozó szabályokkal. Emellett rendelkezik a kamarai küldöttgyűlés és a kamarai választások elektronikus lebonyolítási lehetőségéről is.

NEMZETKÖZI ADÓÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS

Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló törvényben az európai uniós vitarendezési eljárás szabályozására az erről szóló irányelv alapján került sor. Az irányelv szabályai megfelelően átültetésre kerültek, ugyanakkor a maradéktalan megfeleléshez kisebb technikai pontosítások szükségesek. Egyéb módosítások az OECD pénzügyi számlainformációk cseréjére vonatkozó nemzetközi sztenderdjeinek további átvételét, valamint szövegpontosításokat tartalmaznak.

Cikkünk a https://www.hlbh.hu/2022-es-adocsomag/?lang=hu, szerző: Szeles Szabolcs, a HLB Magyarország audit partnere másodközlése