Mikroműanyag a csapvízben
Amikor már unjuk a koronavírusos és karantén híreket, amikor a gazdaság már épp annyira befékezett, hogy érdemi hírek nem érkeznek, kivéve a gázszerelő birodalmából, ahol azért képes az élet zajlani, akkor felértékelődnek a környezetünkről érkező hírek.
Persze csak jó hírek innen sincsenek Mitől is lennének? Az új gyilkos, a mikroműanyag. Legalábbis eléggé slágertémává nőtte ki magát, mindamellett, hogy valóban nagyon komoly veszély minden élő szervezetre.
Azt tudjuk, hogy a Duna menti helységek főként a folyóból nyerik ivóvizüket. Ezért érdekes az idei felmérés a Duna vizének mikroműanyag-szennyezettségéről, amelyet a Greenpeace megbízásából végeztek.
Nem meglepő, hogy „természetesen” igen sok a mikroműanyag-részecske a Dunában, és kimutatható a budapesti csapvízben is – állapította meg a tanulmány. Ez annak tükrében megrázó hír, hogy korábbi felmérések az ásványvizek mikroműanyag-szennyezettségét is kimutatták.
A mostani eredményekkel még egyértelműbbé vált: érdemes lenne kivezetni az egyszer használatos műanyagokat és helyettük a sokszor használatos termékeket és a betétdíjas rendszereket visszahozni. A Greenpeace szerint ez lehetne az első lépés a tiszta, takarékos és fenntartható gazdaság felé.
A felmérést végző független laboratórium idén február 20-án a Dunából, illetve február 6-án a Dunából parti szűréssel tisztított budapesti csapvízből végeztek mintavételezést.
A felmérésből kiderül: a Duna mikroműanyag-szennyezettségéért olyan műanyagok – a polietilén és a polipropilén – felelősek, amelyek jellemzően az egyszer használatos csomagolóanyagok alkotóelemei is. A Dunában a korábbi vizsgálatokhoz képest mintegy háromszor több, köbméterenként 147 mikroműanyag-részecskét mutatott ki a vizsgálat.
A fővárosi ivóvíz vizsgálata során egy észak-budai és egy csepeli iskolában vett 1500 liternyi ivóvízmintából előbbi esetében 7, míg az utóbbi esetben 10 részecske volt kimutatható. A laboratorium.hu szerint a német vízművekben átlagosan 1 köbméter ivóvízben 7 mikroműanyag darabot azonosítottak. A kapott eredmények tehát hasonlóak vagy alacsonyabbak annál, amit más országok csapvízminőségi vizsgálatainál mértek. Ami igen érdekes és fontos: a csapvíz mikroműanyag-szennyezettsége jóval kisebb, mint az eddig vizsgált palackozott ásványvizeké! Egy 9 országból összegyűjtött, 259 palackozott vizet vizsgáló 2018-as kutatás átlagosan 325 részecskét talált literenként a palackozott ásványvízben, míg egy német kutatás átlagosan 14 részecskét mutatott ki az eldobható palackban forgalmazott vizsgált vizekben literenként.
Az más kérdés, hogy bár a budapesti csapvízben ezek szerint viszonylag alacsony a mikroműanyag, de ugyanakkor sajnos az ólom az egészségügyi határérték feletti…
Sajnos a mikroműanyagok nem csak a vízben, hanem még jelentősebb számban a levegőben is és az élelmiszerekben is jelen vannak. Az arányokat tekintve nagyságrenddel magasabb a levegő szennyezettsége, ott akár 540-600 részecskét is kimutatnak légköbméterenként. Ami még elkeserítőbb, hogy a távoli tengerek és óceánok vizében, a sarkvidéki hóban is iszonyat magas a szennyezettség. Igy aztán a tenger gyümölcsei is műanyagdarabokkal vannak tele.
Biztos és végleges kutatás arra vonatkozóan még nincs, hogy milyen károsodást okoznak a mikroműanyagok: a WHO kockázati listáján azért szerepel, mert a darabkák káros vegyianyagokat, adalékokat tartalmaznak, így okoznak egészségügyi problémát a légzőszervekben, a reproduktív szervekben, stb.
Forrás: Greenpeace Magyarország
Címlap kép: Getty-image
