Munkavállalók „kukkolása” és a GDPR
Éppen hat hónapja van érvényben hazánkban az európai adatvédelmi rendelet, avagy leánykori nevén GDPR. A nagyobb vállalkozásoknál érezhetően rámozdultak a kötelezettségek teljesítésére és a kényszer miatt nyilván a kisebb vállalkozások is eleget tettek az előírásoknak.
Tették mindezt azért hogy az elrémisztő 20 millió Eurós bírságot, de akár az enyhébb 10 milliósat megússzák. De a GDPR szükségességéről már többször írtunk ezeken az oldalakon.
Sajnos azonban azt is tudni kell, hogy a GDPR-ral kapcsolatban aligha lehet hátradőlni, hiszen folyamatos munkát ad.
Most egy olyan aspektusra hívjuk fel figyelmüket, ami esetleg elkerülhette a figyelmet. Ez pedig nem más, mint a kamerás megfigyelő rendszerek, térfigyelő kamerák, különösen abban az esetben, ha azok visszanézhetően rögzítik is a megfigyelt területen való történéseket.
Így például fontos, mert büntethető, ha a munkavállalókat a munkahelyen munkavégzés közben kamerás megfigyelőrendszerrel megfigyelik, azonban az erre vonatkozó részletes tájékoztatót nem vett át a munkavállaló, illetve a kamerás megfigyelőrendszer működtetésére vonatkozó részletes szabályzat sem érhető el a munkáltató adott székhelyén, telephelyén vagy fióktelepén.
Bár a munkahelyi (személyes adatok kezelésével járó) ellenőrzés szigorúbb szabályozása nem új keletű, mivel már a munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény) is tartalmaz rendelkezést erre vonatkozóan, így egyre egzaktabb meghatározása született annak, hogy a munkáltató mikor, milyen módszerrel és hogyan ellenőrizheti a munkavállalóját.
Figyelembe kell venni még a NAIH 2013 januárjában ajánlást, 2016 októberében pedig tájékoztatót bocsátott ki a munkahelyen alkalmazott elektronikus megfigyelőrendszerekkel, kamerákkal összefüggésben. A NAIH részletesen kifejti, hogy a munkahelyen elhelyezett kameráknak milyen feltételeknek kell megfelelniük ahhoz, hogy a munkahelyi megfigyelés jogszerű legyen.
Hangsúlyozni kell, hogy az Mt. rendelkezései önmagukban nem adnak felhatalmazást a munkáltatónak elektronikus megfigyelőrendszerek alkalmazására, ahhoz a munkáltatónak minden esetben el kell végeznie az érdekmérlegelési tesztet. Kamerákat a munkavállalók és az általuk végzett tevékenység elsődleges, kifejezett megfigyelése céljából működtetni nem lehet, mindig valamilyen megfelelő jogalapnak kell lennie (pl.: vagyonvédelem, a veszélyes anyagok őrzése, stb.) a felvétel készítéséhez. (Dr. Vörös)
