A felvételi pontszámítási szabályai miatt sem nyelvvizsgáznak a diákok?
Örökös kérdés, hogy kell-e nyelvvizsga, vagy elég ha az ember beszél az anyanyelvén kívül jól egy vagy két vagy több idegennyelvet? A válasz elég egyértelmű: olyan országban élünk, ahol csak a papír számít! Nem érdekes, ha beszélsz négy nyelvet, ha nincs róla papírod. Ezért is érdekes, hogy több problémát is feltárt egy idegennyelv-oktatásról készült kutatás, amelynek elkészítését a kormány rendelte el 2017 nyarán.
Ebből a kutatásból kiderült például, hogy a szakgimnáziumok és gimnáziumok között nagy különbség van a nyelvoktatásban, előbbiekben például nem fektetnek akkora hangsúlyt a nyelvi szintfelmérőkre, ezért nem tudnak olyan csoportokat kialakítani, mint a gimnáziumokban. Ahol jegyezzük meg, az órarendben szereplő óraszámok alig-alig elégségesek egy nyelvvizsga eléréséhez.
A diákok leginkább a sűrű tanárcserét, a tanárok pedig a diákok motiválatlanságát sérelmezik a felmérésben, amiért vélhetően a jelenlegi felvételi pontrendszer a felelős ezért. A felvételinél összesen száz többletpontot lehet szerezni: egy emelt szintű érettségiért ötven pont jár, tehát ha valaki kettőt csinál, akkor maximalizálja a plusz pontokat, és feleslegessé válnak a nyelvvizsgáért járó pontok. A felsőoktatási intézmények egyre inkább emelt szintű érettségiket kérnek, a diákok pedig a nyelvvizsga helyett arra a tantárgyra koncentrálnak, amelyből emelt szinten szeretnének vizsgázni. Mind ehhez tegyük hozzá, hogy a felsőoktatási intézmények már a felvételi eljárás során kérik a nyelvvizsgákat, ami régen elegendő volt a diploma megszerzésekor. És akkor megkérdezzük, hogy miért vannak a srácok ennyire leterhelve…
Egyéb iránt a kutatás javasolja továbbá a sűrűbb óralátogatások bevezetését, a szintfelmérések felfrissítését, a tananyag kibővítését (!?), a tanárok nyelvi képzését, valamint az egyéni szintű oktatás bevezetését.
Az Oktatási Hivatal a Vizsgálat a köznevelésben folyó idegennyelv-oktatás kereteiről és hatékonyságáról című kutatás során 149 intézményvezetőt, 1118 nyelvtanárt, 8131 tanulót és 70 nyelvi szaktanácsadót kérdezett meg. A kutatásról szóló jelentés a www.oktatas.hu oldalon érhető el.
Vélhetően megint majd egy dolog sikkad el: a gyerek, aki a jövőjéért küzd!
