Le vagyunk maradva a nyelvtudásban

A címben szereplő az nem kérdés. Tény. Kevés magyar beszél idegen nyelven, éppen hogy csak a 40 százalékot haladjuk meg.

Az Európai Unió statisztikája (Eurostat)

Egyes tanulmányok szerint (EMMI) jóval kilenc éves kor előtt kellene elkezdeni idegen nyelvet tanulni, de erre térjünk majd vissza egy kicsit, később. Így második vagy harmadik osztályban kellene elkezdeni nyelvet tanulni, ugyanakkor az ennél korábbi kezdést nem támogatják a szakértők, mert az szerintük nem feltétlenül lenne eredményes.

Miért is nem? Nos ennek megválaszolása talán nehezebb, mint tanulni. És előre bocsátjuk, nem mentegetni akarjuk a magyarokat, de fontos érzékelni, miért is nehéz nekünk idegen nyelvet beszélni, tanulni? Akár hogy is vesszük, a magyar egy unikum nyelv Európában. Egyedülálló, mindegyiktől különböző, nehéz. Egyik általánosan beszélt nyelvcsaládhoz sem tartozik, bonyolult. Először is egy 9 éves gyerek még magyarul sem tud rendesen beszélni – sajnos később sem és ebben hatalmas szerepe van a béka feneke alatti színvonallal rendelkező médiának, az olvasás hiányának és a mindent átszövő érdektelenségnek –, és ahhoz hogy megértse a különböző eseteket, ne adj isten az angol folyamatos idejű megkülönböztetését ész, tapasztalat tudás kell. Iskolai magyar nyelvi oktatásunk szintén kívánni valót hagy maga után, de ez most nem témája cikkünknek. Gyermekeink írni is alig tudnak helyesen kilenc évesen… Nos ebben a környezetben nehéz rávenni bármely kiskorút, hogy örömmel, szívesen tanuljon számára teljesen idegen nyelvi rendszerbe tartozó nyelvet.

Kutya az európai nyelveken

Egyik kedvenc európai nyelvészkedéssel foglalkozó oldalunkat Jakub Marian írja, szerkeszti. A magyar különlegességének alátámasztására álljon itt az ő egyik térképe a kutya szó különböző európai nyelveken való megjelenítésével. https://jakubmarian.com/wp-content/uploads/2018/08/dog-european-languages.jpg Ugye nem kell különösebben magyarázni a szomszédos országok beszélt nyelveit. A mi kutyánk talán legjobban a bolgár kiejtéshez van közel. És az is kétségtelen, hogy minden bizonnyal a török nyelv volt a közös ős. Érti-e a szlovák a csehet? Igen. Érti-e a román az olaszt, a franciát? Igen. Érti-e a dán, a norvég, a svéd a németet? Igen.

Mielőtt megköveznének bennünket, tudjuk vannak olyan jövevény szavaink, amiket megértünk, amiket átvettünk. De nem is a szavakkal van a probléma, hanem a nyelvtannal, a nyelvtani szerkezetekkel, rendszerrel. Melyik másik európai nyelvben is van rejtett alany?

Mi a neved?

És ezek után kicsit nézzünk be a statisztikák mögé. És miért is korholjuk a magyar médiát? Tessék kérem elolvasni az alábbi, szó szerint idézett mondatokat: Magyarországon a lakosság 40 százaléka nem beszél semmilyen idegen nyelvet, ez az arány Csehországban 10, Lengyelországban 18 százalékos. A legjobban a térségben Szlovákia teljesít, ahol csak 8 százalék a kizárólag anyanyelvükön értők aránya.

Először is: 60 százalék nem beszél idegen nyelvet. Másodszor érezzük a csúsztatást? Mi nem beszélünk idegen nyelvet, de a szlovákoknál már például az értőkről beszélnek. Ez azért csúsztatás, mert a szlovákok és a csehek megértik egymást és mégis ez már két nyelv.

Ugyan így elkeserítően alacsony, mindössze 2,8% a három nyelvet beszélők aránya a magyarok között. Szomorú. De tényleg. De megint csak a statisztikákat nézve lesz bosszantó a kép. No nem úgy ahogy gondolják, hanem épp fordítva. Mert nézzük ezt az egyszerű kérdést Mi a neved?

Hol milyen nyelvet tanulnak elsőként. Az angol a domináns, az Eurostat szerint a magyarok nem csak az angolt, hanem a németet is preferálják első nyelvként

Mindez dánul így hangzik: Hvad Hedder Du?

Svédül: Vad Heter Du?

Norvégül: Hva Heter Du?

Nos a statisztikába az is bekerül, hogy ők értik és beszélik egymás nyelvét, legalábbis ehhez nincs különösebben nagy energia befektetésre szükségük. Így persze könnyű a statisztikák éllovasa lenni! És könnyű a magyar újságíróknak (sic!) élcelődni a mindenkori magyar kormányon, hogy ebben is utolsók vagyunk!

Hangsúlyozzuk: ez nem ok arra, hogy hátra dőljünk! Megítélésünk szerint is a 65-70% körüli minimum angol nyelvtudás lenne szükséges országunkban és persze az sem lenne hátrány, ha kilépnénk az angol és a német nyelv bűvöletéből és harmadik nyelvet is választanánk például a szláv nyelvcsaládból. Csak azért mert ők vannak a legközelebb, éppen most barátaink. Ismét csak egy Jakub Marian térkép a nyelvtanulási hajlamokról Európában, amit ajánlunk szíves figyelmükbe. https://jakubmarian.com/wp-content/uploads/2014/05/most-spoken.jpg

Zárszóként, valóban elkeserítően kevesen beszélnek közülünk valamilyen idegen nyelvet, ezt mindenképp emelni kell, de nem ezzel az iskolai képzési tematikával, trenddel. Azzal nem fog menni. A több nyelv tudása még rosszabb helyzetben van, ezen is illendő lenne javítani. És bár javulnak a statisztikák – ha már ebben a bűvkörben élünk – még akad tennivaló bőven. De véleményünk szerint az eddigi eredmények és a magyar különcségét is figyelembe véve azért nem szabad bánkódni, az eddig elértek is már szép eredménynek számítanak.