Decemberi Hír-Mix
Hírek, amik az olvasókat és bennünket is érdekelnek!
A mondvacsinált tanodáknak befellegzett
Jövő júliustól csak az lehet tanoda, amelyet hivatalosan is tanodává minősítettek – hangsúlyozta a szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár, a minap.
Fülöp Attila tájékoztatása szerint június végéig minden intézménynek jelentkezni kell, s tanodává kell minősíttetnie magát, amely tanoda jellegű szolgáltatást végez. A most kiírt pályázatra jelentkezőknek még idén meg kell ezt tenniük. Nekik feltétel többi között az, hogy már egy éve hasonló szolgáltatást végezzenek.
Az államtitkár kifejtette, hogy kiegészítő segítséget biztosítanak azon civil, illetve egyházi szervezeteknek, akik tanodát működtetnek az iskolához segítségre szoruló gyermekeknek. A tanodák 2019. január elsejétől kétfajta segítséget kapnak. Egyrészt januártól a gyermekjóléti alapellátás egyik fajtája lesz a tanoda. Emellett körülbelül 200 tanodát tudnak majd támogatni, tanodánként 12-15 millió forinttal. A már kiírt pályázatra 2019. január 10-ig lehet jelentkezni a jövő évre vonatkozó költségvetési támogatásra.
Elmúlt negyven éves? Ennyit szabadna dolgoznia
A Melbourne-i Egyetem kutatóintézetének friss tanulmányából az derül ki, hogy a negyven évnél idősebb emberek akkor a leghatékonyabbak, ha egy hét alatt legfeljebb három napot vagy annál kevesebb időt töltenek munkával. A kutatók 3000 férfit és 3500 nőt figyeltek meg: a kutatásban résztvevőknek kognitív teszteket kellett kitölteniük, amivel a munkavégzéshez kapcsolódó szokásaikat, emlékezőképességüket, és érvelési képességeiket elemezték.
A feladatok között volt például szavak és számok összepárosítása minél rövidebb idő alatt, vagy szövegek visszafele való felolvasása – írja a time.com. Ezek alapján az látszott, hogy mind a férfi, mind pedig a női résztvevők teljesítménye romlott 25 óra elteltével.
55 óra munkát követően a résztvevők már a nyugdíjasoknál vagy a munkanélkülieknél is rosszabb teljesítményt nyújtottak.
Van valami, amiben meghökkentően nagyot fejlődött Magyarország
Közzétette az Eurostat adatait arról, hogy hogyan alakul a felnőttként tovább tanulók száma az Európai Unióban.
Kifejezetten pozitív képet mutatnak az Eurostat számai, ugyanis a 2007 és 2016 közti időszakban óriásit fejlődött a felnőttek tovább tanulási rátája: 35,2 százalékról 45,1 százalékra változott. A legtöbben továbbra is a nem intézményesített oktatási formákban vesznek részt, ilyenek például a munkahelyi továbbképzések is.
Mi a helyzet Magyarországon?
Ugyan a legmagasabb továbbtanulási rátát Hollandiában mérték 64,1 százalékkal, Magyarországon sincs miért szégyenkezni, különösen a 2007-es és 2016-os adatokat összehasonlítva. Míg 2006-ban csak a felnőttek 9,6 százaléka tanult tovább, és ezzel csak a románokat tudtuk megelőzni a vizsgált országok közül, addig 2016-ra ez a szám 52,7 százalékra ugrott. Ez olyannyira jó eredmény, hogy Magyarország bekerült a toplista ötödik helyére.
Ahol még lenne hová fejlődni…
A legrosszabb eredményt az Eurostat adatai alapján Görögországban és Romániában mérték, itt csupán a felnőttek 16,7 és 7 százaléka tanul tovább. Érdekesség, hogy keleti szomszédjainknál minden más vizsgált országgal szemben, 2007-hez képest csak romlott a továbbtanulók aránya, 0,4 százalékkal.
(Eurostat)
