Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) veszi át a szak- és felnőttképzés irányítását

A szak és felnőttképzés kiemelten lényeges prioritását mutatja, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) veszi át annak irányítását. Palkovics László újonnan kinevezett innovációs és technológiai miniszter szerint Magyarországon különösen jelentős probléma, hogy nagyon alacsony számban tanulnak a felnőttképzésben. A minisztérium egyik kulcsfontosságú feladata lesz, hogy intézkedései segítségével relevánsan növekedjen a felnőttképzésbe belépők száma. Ehhez az iskolai képzéseket kell erősíteni, a vállalati képzéseket elfogadottabbá tenni, ehhez pedig a cégek, az ágazatok meghatározó vállalkozásainak szerepvállalása is szükséges. Tapasztalat, hogy az iskolai rendszerű felnőttoktatással szemben jelentősen többen választják a rugalmas felnőttképzési formákat, önfinanszírozás ellenére is. A felnőttoktatásban 2 évig is tarthat egy szakképesítés megszerzése, és az órákon a jelenlétet szigorúan számon kérik, addig a felnőttképzésben képzésektől függően 7-10 hónap alatt el lehet jutni a vizsgáig a képzések tömbösítése miatt. Tekintettel arra, hogy a képzésbe belépők minél előbb szeretnék szakképzettségüket igazoló bizonyítványukat magukénak tudni, és új, számukra jobb lehetőségeket biztosító állásokba lépni, nem véletlen, hogy ha anyagi lehetőségeik megengedik, inkább a felnőttképzést választják az iskolai rendszerű, hosszú időtartamú felnőttoktatás helyett. Lényeges probléma, hogy a felnőttoktatásba és felnőttképzésbe lépők száma még mindig túlzottan alacsony a gazdaság munkaerő igényeihez képest. A második szakképzés ingyenessé tétele sajnos nem eredményezte a felnőttoktatásba (54-es kódú OKJ képzésekbe) belépők számának jelentős növekedését. Az ITM-től, valamint részben az MKIK és az Agrárkamara által irányított Ágazati Készségtanácsoktól többek között azt várják, hogy tevékenységeik nyomán növekedjen a felnőttoktatásba belépők száma.

Az ágazati készségtanácsok feladata, 2018. júliusától, hogy a munkaerőpiaci igények és a képzési kínálatot aktívan összehangolják. A testületekben cégek képviselői foglalnak helyet, és nem kevesebb, mint 20 ágazati készségtanács kezdi meg működését. Az egyes készségtanácsok legalább 7, legfeljebb 19 taggal fognak működni, működésük korrdinációját az MKIK és az Agrárkamara fogja ellátni. Az ágazati készségtanácsok feladatköre összességében valószínűleg hasonló lesz, mint a regionális fejlesztési és képzési bizottságoké (RFKB) volt 2012-ig.