Szeptembertől több mint 50.000 fő tanul a szakképzésben

Időről időre beszámolunk a szak- és felnőttképzésben beálló hírekről és eseményekről. Ezúttal is így teszünk. Bár a hírek mindig szépek, a mögöttes tartalom mindig a jövő titka marad.

A címben szereplő adat a felnőttoktatásra vonatkozik, és valószínűsíthető, hogy a beiskolázások száma tovább fog növekedni – nyilatkozott Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára. Ehhez még hozzátette: – azt látjuk, hogy a felnőttek már pontosan érzékelik, melyek azok a szakmák, amelyekből ma nagyon jól meg lehet élni, ezért ezeket felnőttoktatás keretében szeretnék megtanulni.

E kedvező tendenciákra tekintettel, a szakképzési intézményrendszer, eszközpark és infrastruktúrafejlesztés elsődleges a szakképzésben, valamint ugyancsak elsődleges cél, hogy a gazdasági szereplők aktív szerepet vállaljanak, együttműködve a szakgimnáziumokkal és képzési centrumokkal. Nagyon hangsúlyos stratégiai cél teljesülése, hogy szakképzési rendszer folyamatosan képes legyen adaptálni a különböző szakmákhoz kötődő partikuláris, illetve különböző szakmákra egyaránt ható általános technológiai változásokat. E változások döntően az informatikához, digitalizációhoz, robotikához, illetve gépi tanuláshoz köthetőek. E tényezők közvetlenül vagy közvetetten minden szakmára hatással lesznek. Az intézményrendszernek pedig képesnek kell lennie e technológiai forradalom által indukált változásokhoz olyan formában alkalmazkodni, hogy a munkaerőpiac számára mindenkor értékes tudással rendelkezők lépjenek ki a különböző szakképző intézményekből. A másik jelentős mértékben fejlesztendő terület a nyelvi kompetenciák, a nyelvtudás fejlesztése, ezzel szakmailag kompetens és egyben idegennyelveken kommunikáló, külföldi munkatársakkal együttműködni képes munkavállalók képzése.  A szakképzés irányítása ilyen megfontolásból került az ITM irányítása alá. Az első lépés ezen a fejlesztési pályán szakképző intézmények fejlesztése, valamint Ágazati Szakképzési Tanácsok (18 testület) létrehozása volt. E munkacsoportok munkáját nagy várakozás kíséri, és a testületekben „már elkezdődött az együtt gondolkodás arról, hogy hogyan lehet népszerűbbé tenni a szakképzést, hogyan lehet fejleszteni a duális képzést, vagy az Ipar 4.0 elvárásait hogyan lehet még jobban becsatornázni a szakképzésbe, továbbá a hátrányos helyzetű gyerekeket hogyan lehet bent tartani a szakképzésben és minimálisra csökkenteni a lemorzsolódást. Önálló munkacsoport jött létre a felnőttképzés megújítására is.” – tájékoztatott a helyettes államtitkár.

Pölöskei Gáborné az eredmények kapcsán elmondta, hogy megkezdődött szakképzési centrumok tanműhelyeinek fejlesztése, Győrben és Miskolcon négy és hatmilliárd forint értékben. A fejlesztés további indikátorának tekinthető, hogy négy évtized után újra indul szakképzés Sümegen, a Pápai Szakképzési Centrum tagintézményeként fog működni az iskola. Ugyanilyen lényeges beruházás a mórahalmi és nagykanizsai intézmények felújítása, mindösszesen 10 milliárd forint értékben.

Forrás: Nive.hu