A Föld, amelyen bezárkóztak

Nem vagyok harcos környezetvédő, nem szoktam aláírást gyűjteni a kihaló állatokért. Nem mászom atomerőműre, mint Greenpeace aktivista, nem öntök festéket a valódi szőrt viselőkre. De hiszek abban, hogy létezik globális felmelegedés – szemben az USA nagyarcú elnökével, Trumpal -, nő a légszennyezés és egyre több állat tűnik el a bolygónkról. Mindez miattunk. Nem értünk.

Még ha kicsiben is de elkezdtünk szelektíven szemetet gyűjteni, egyre hajlunk az újrafelhasználás felé, egyre nő a megújuló energia felhasználásunk. Mindezzel apró kicsi lépéseket teszünk, mint ahogy annak idején a freon betiltásáért is mindent megtettünk, mert már akkora volt az ózonlyuk, hogy megijedtünk. (Most is az egyébként, csak nem délen, hanem északon, és ami a legrosszabb senki sem tudja miért…) Mindez azonban édes kevés. A hőmérséklet tartósan emelkedik aszályokat, azaz éhezést hozva, továbbá megváltoztatva az időjárást. Az olajfelhasználás csak nő mert új istenünk a Pénz-Profit kettős mindent és mindenkit maga alá gyűr. Felrúgjuk a klímamegállapodást, jár a szánk és közben semmit sem teszünk.

Látszanak a hegyek

Legkevésbé sem szeretném az aktuális pandémiát felmagasztalni, hiszen számos negatív hatása van, és mint látni fogjuk a jótékony hatása is rosszabb, mint a tiszavirág élete.

Nitrogén-dioxid szennyezettség Kínában a járvány elején és egy hónappal később

Ahogyan most a világ bezárkózik a koronavírus miatt, úgy lélegzik föl a Föld is. Gyakorlatilag most élünk olyan életmódot, ami ahhoz kellett volna, hogy az átlaghőmérséklet emelkedését az ipari forradalom előtti szinthez képest 1,5 Celsius-fokon megállítsuk. A bolygónkat szennyező, életmódunkból fakadó károsanyag-kibocsátások most jelentősen lecsökkentek.

Kínában, ahol az egész kezdődött és a bezárkózás Hupei tartományban mintegy 500 millió embert érintett fokozatosan leálltak a gépjárművek, megszűnt a légi közlekedés és az üzemek is szép csendben álltak le egymás után. Az amerikai és európai műholdak pedig azt látták, hogy a szén-dioxid kibocsájtás csökkenése mér a világűrből is látszik. A városban készített képeken tiszta idő van, látszik a máskor jelentős szmogba burkolódzó látóhatár. Azóta India is nagyrészt leállt, ahol rácsodálkoztak, hogy 200 kilométerről is tisztán látszik a Himalája hegycsúcs-sora. A Taj Mahalról olyan tiszta és éles képek készültek, mint még soha, ebben a században.

Mi is ennek a hozadéka? A légszennyezés évente Kínában is százezrek életét követeli. A mostani tisztább levegő, egyes matematikai modellek szerint, 70 ezer ember életét menti meg, nagyjából tízszer annyi emberét, mint ahányan meghaltak a COVID-19 vírus szövődményeibe…

Ugyanez a levegőtisztulás mutatható ki már Európa, azon belül is Itália északi, ipari régiójában. Nincsenek üzemelő autók, repülők csak töredéke hasítja az eget, állnak gyárak. Pénz-Profit Istent egy kicsit elküldték pihenni. Vele együtt egy kicsit a Földet is, hogy levegőhöz jusson.

Megjelennek az állatok

Nem csak a levegőszennyezés jelentős csökkenésén látszik az elképesztő javulás. Velence lagúnái ismét áttetszőek, látszanak a halak. Nincs iszap, nincsenek hullámok. A város, amely egyébként is rogyadozik a turizmus súlya alatt szintén kap egy esélyt arra, hogy még megérhessen pár évtizedet. Persze csak ha ügyesek leszünk.

Velencei lagúna

Az állatvilág is elképesztő sebességgel él azzal a lehetőséggel, hogy nincs annyi ember. Vadállatok kóborolnak olyan utcákon, ahol azt sem tudták, hogy állat van a közelben, Argentína déli városkának utcáin fókák kóborolnak, delfinek jelennek meg ott, ahol évtizedek óta nem láttak, Afrika lezárt útjain oroszlánok alszanak tucatszám. Mi ez, ha nem intő jel?

Érdekes mindeközben, hogy a friss kutatások szerint Magyarországon nem tapasztalható sem az állatok megjelenése, sem levegőtisztulás. Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat adatai alapján a főbb légszennyező anyagok koncentrációja folyamatosan emelkedik az ország különböző pontjain, több esetben pedig már megközelíti a szmogriadó tájékoztatási fokozatát, ha éppen nem jön egy kis szél.

Kezdünk úgy élni, ahogy kéne

Egyáltalán nem csoda, hogy ennyire megtisztul a levegőnk és a vizeink; az önkéntes vagy állami otthoni karantén következtében a mindennapi életből fakadó kibocsátás 75 százalékát érinti a bezártság és a pánikvásárlás, ami ilyenkor jellemzően megjelenik. A három legfontosabb, emberi mindennapi tevékenységhez köthető kibocsátáscsökkentésnek a közlekedéshez, az állati eredetű élelmiszerek fogyasztásához és az otthoni energiahasználathoz kell kapcsolódnia, ebből kettő a bolygó számára pozitív, míg egy negatív irányba változik.

Európai nitrogén-dioxid kibocsájtás 2019-ben és 2020 azonos időszakában
Európai levegőminőség 2020. április 20-án…
…és ugyan az alig két nappal korábban. Csakhogy ezen a képen a hétvége látszott, míg az előzőn egy hétköznap. Lehet nem minden az ipar és a közlekedés, számít az időjárás is? Bizonyosan

A járvány hatására a közlekedésben nagy változás zajlik. Ez szembetűnő, ha felnézünk az égre: Európa nagy részén teljesen leállt a légi közlekedés, ami az egyik legfontosabb károsanyag-forrás. A házi karanténok miatt autókat sem használunk annyit, így ezeknek a kibocsátását is megspóroljuk. Az állati eredetű élelmiszerek fogyasztása is csökkenhet némileg, hiszen az emberek ilyenkor jellemzően tartósabb élelmiszert halmoznak fel, a hús ára pedig növekszik, ahogy nő rá a kereslet is. Az otthoni energiahasználat azonban szintén megnő, annak ellenére, hogy ennek jó részét a még mindig környezetszennyező fosszilis energiahordozók égetésével nyerjük. Valós adatok persze még nem áll a rendelkezésünkre.

És mi lesz azután?

Hurrá! Mindez nagyon jól hangzik, és biztos, hogy a bolygó egy kicsit fel is lélegzik egy időre, csakhogy hosszú távon a COVID-19 inkább árt a környezetvédelmi törekvéseinknek, mint használ. A Politico elemzése szerint az óriásvállalatok vezetői egy hónappal ezelőtt még a környezetvédelmi törekvéseikre koncentráltak, és nagyobb pénzösszegeket tettek félre arra, hogy a márkájuk zöldebbé váljon. Kérdés hogy a járvány után ilyesmire lesz-e tőkéje, igénye Pénz-Profit Istennek? Mint mindig sajnos egyértelmű lesz, hogy egy ilyen szituációban a környezetvédelem az utolsó helyre fog szorulni. A washingtoni World Resources Institute szakembere, Helen Mountford szerint a nagy recessziók után mindig van egy ugrás a kibocsátásban is, a 2008-as világválság után például 2010-re 5,9 százalékkal nőttek a fosszilis energiahordozók égetése és a cementgyártás következtében, ami sokkal rosszabbat tett a környezetnek, mint a 2009-re mért 1,4 százalékos csökkenés.

Alig van repülő az európai égbolton

Fentebb utaltam arra, hogy egy új környezettudatosabb világ felállításához itt az esély, ha ügyesek vagyunk. Egy ilyen méretű járvány után a döntéshozók és összességében az emberek is nyitottabbak lehetnek strukturális változásokra, még olyanokra is, amelyek egy környezettudatosabb élethez vezetnek. Talán a Pénz-Profit Isten is rájön, hogy a világunk már nem lesz olyan, mint volt 2019 elején. Talán az Unió szakemberei, politikusai, döntéshozói is ráébrednek, hogy itt a nagy lehetőség. Talán az újraválasztásért küzdő Trump elnök úr is hisz a tényeknek…

Talán…