Kell vagy nem kell? Nyelvvizsga huzavona felvételizőknek

A kormány elhatározása szerint csak az vehető fel 2020-tól a felsőoktatásba, akinek megvan a legalább középfokú nyelvvizsgája. A napokban azonban felröppent a hír, hogy a kormány e döntésének bevezetését elhalasztja.

Tenné mindezt azért, mert bár egyre többen szereznek bizonyítványt a nyelvtudásukról, szakértői vélemény szerint amennyiben a követelmény már most életbe lépne, a jelentkezők negyven százaléka nem kerülne be felsőoktatási intézménybe. A hír alapjának ok pedig az volna, hogy hatalmas a régiók közötti különbség, mármint a nyelvi készségek igencsak különböznek a főváros és megyeszékhelyek, illetve a kisebb településen élő felvételizők között.

Ám az oktatásért felelős Emberi Erőforrások Minisztériuma február 6-án azt közölte: “Nincs és nem is várható semmilyen változás a 2014. december 18-án kihirdetett rendelkezésekben, amelyek szerint 2020-tól a felsőoktatásba történő felvétel alapfeltétele lesz egyrészt a legalább B2 szintű, általános nyelvi, komplex nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű okirat, illetve a legalább egy emelt szintű érettségi vizsga vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél. Utóbbi alól kivétel a művészet képzési terület”.

A Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke, Berényi Milán úgy vélte: a rendszer bevezetése előtt meg kellene szüntetni a jelenlegi egyenlőtlenségeket az egyes települések és iskolatípusok nyelvoktatása között, hogy azonosak legyenek a feltételek a nyelvvizsga megszerzéséhez.

Mint mondta, a kutatások szerint régiós szinten is látszanak a színvonalkülönbségek. „Egy megyeszékhelyen, Budapesten sokkal nagyobb esélye van egy diáknak jó szolgáltatást kapni, jó nyelvoktatást adni, mint egy kisebb településen”.

A szakember szerint a sikeres diplomamentő program mintájára egy felvételi-mentő programmal lehetne segíteni a diákokat a felvételi előtt, és jónak tartaná egy olyan pontszámítási rendszer bevezetését, amely motiválja a diákokat arra, hogy a felvételiig ne egy, hanem akár több középfokú nyelvvizsgát is megszerezzenek. Berényi Milán felhívta a figyelmet arra, hogy most a jelentkezőknek csak mintegy 40 százaléka rendelkezik legalább egy nyelvvizsga-bizonyítvánnyal.

Mi úgy véljük, hogy a nyelvtudás ma szükséges és elengedhetetlen az életben – függetlenül a felvételiktől -, ezért csak azt tudjuk ajánlani, hogy tanulni, tanulni, tanulni. Rengeteg módszer, app, tv csatorna, könyv áll rendelkezésre. Szóval minden adott ahhoz, hogy nyelvtudást lehessen szerezni, egy kistelepülésen is.

Az egy másik kérdés, hogy a középiskolások leterhelését még azzal is növeljük ilyen bemeneti feltételek támasztásával, az valószínűleg már nem életszerű, különösen, ha a gyerek későn ébredt és az érettségi felkészülésbe még egy nyelvvizsgázást is be kell illesztenie.