A magyarok furák – így látnak minket a külföldiek

Bizonyára az alábbiaknál több olyan magyar szokást fel lehetne sorolni, amelyre a külföldiek hüledezve felhúzzák a szemöldöküket, a Matadornetwork hetet emelt ki ezek közül. Nyilván nekünk egyik sem meglepő, de gondolkodjunk egy kicsit más agyával. Az ilyen érdekességeket mindig szívesen tárjuk olvasóink szeme elé. A szöveg tehát nem      a miénk, és egyszer talán mi is összeállítunk valamit a külföldiekről! Ha van ötlet, kívánság kiről, akkor várjuk.

Elöl van a vezetéknév 

A magyarok bemutatkozáskor vagy nevük leírásakor a vezetéknévvel kezdenek, és csak utána jön a keresztnevük. Ez persze nem jelenti azt, hogy a magyarok vezetéknéven szólítják egymást, egyszerűen ez náluk a családi és a keresztnevek hivatalos sorrendje. Bemutatkozáskor, formális kapcsolatokban használják csak a vezetéknevet. Ez nem csak a magyarokra jellemző, néhány ázsiai országban is a vezetéknévvel indítanak.

Tagadd meg atyád, és dobd el neved!esküvő

A neveknél maradva, különösen alakul a házas asszonyok neve is a magyaroknál: a teljes lánykori nevük odalesz. Ha például Kiss Éva hozzámegy Nagy Gáborhoz, attól kezdve, mint férjes asszonyt Nagy Gábornénak hívják. Barátai persze továbbra is szólíthatják a hölgyet Évának, de ha netalántán mondjuk a tévében nyilatkozna, akkor a nevét Nagy Gábornénak írnák. Manapság már nem veszik olyan komolyan ezt a hagyományt a magyarok: a férjes asszonyok a lánykori és a férjezett nevük sokféle kombinációjából választhatnak.

Vigyázat, a magyarok nem szlávok!

A környező országok népei – Ausztria és Románia kivételével – mind szláv gyökerűek. Így aztán a külföldieknek meglepetésként hathat, hogy a magyarok mégsem szlávok. Eredetüket számos heves vita és fantasztikumszámba menő feltételezés ötvözi. A legtöbb szakértő egyetért abban, hogy őseik a jelenlegi Oroszország területén található Volga folyó és Urál-hegység vidékén élhettek. Más feltételezések szerint a magyaroknak iráni vagy sumer gyökereik vannak.

Megint mások biztosak abban, hogy a harcias hunok voltak az ősök, hiszen a magyarok híresen jó lovasok és íjászok. Arra is akad bizonyíték, hogy mielőtt letelepedtek a Kárpát-medencében, törökökkel és bolgárokkal keveredtek, vagy legalábbis kereskedelmi kapcsolatban voltak velük.

Láthatóan sok az ellentmondás, és a magyarok közül nem kevesen véresen komolyan veszik az eredet kérdését. Egy dologban azonban biztosan egyetértenek: a magyar kétségkívül kivételes nép.

Nem sör, hanem borbor

Azt gondolhatnánk, hogy a magyar hagyományosan sörfogyasztó nép, akárcsak a németek és a csehek. Az sem volna légből kapott ötlet, hogy a magyarok felesszámra nyelik a vodkát északi szomszédaikhoz hasonlóan. A magyarok természetesen nem vetik meg sem a sört, sem a rövidet, de az ország inkább borzóna a számos történelmi borvidék miatt.

Csupán három olyan európai nyelv van, amelyben a bor megnevezése nem latin eredetű: a görög, a török és a magyar.

Összesen 22 borvidékkel büszkélkedhetnek, és 8, csak náluk fellelhető bortermő szőlőfajta van. Magyarország területén már az 5. században foglalkoztak szőlőműveléssel.

A legismertebb az ország északkeleti részén található tokaji borvidék, amely édes aszújáról és száraz furmintjáról híres. Tokaj volt a világ első hivatalosan borvidékké nyilvánított területe egy 1737-es rendelkezés nyomán. A francia Bordeaux majdnem 120 éves lemaradásban van e téren.

A második világháború után, a szovjet befolyás idején, mint minden másban, a bortermelésben is fontosabb volt a mennyiség mint a minőség, így ebben az időben a magyar borok nemzetközi megítélése visszaesett. Mégis sok gazda életben tartotta a nemes tradíciókat, amelyekből újjászülethetett a magyar bortermelés a rendszerváltás után.

Szeretnek forró vízben ázni

20150220100356_termalfurdo-barlangfurdo-miskolctapolca-3

Sokan ismerik a híres Gellért és Széchenyi fürdőt Budapesten. Az viszont már kevésbé köztudott, hogy Magyarországon rengeteg helyen fakad termálvíz, legalább 1500 helyen lehet benne lubickolni.  Például Hévízen, amely a világ második legnagyobb termálvizű tava. A miskolctapolcai barlangfürdőt is meg kell említeni, amely a világ két természetes termálvizes barlangfürdőjének egyike.

 

 

Ésszel és erővel

Ahhoz képest, hogy csak tíz millióangolyostoll lakják az országot, a magyarok rengeteg tehetséget adtak a világnak.  Számtalan találmány fűződik a nevükhöz: a helikopter, biztonsági gyufa, a golyóstoll, a Rubik-kocka.  Egyes vélekedések szerint a magyar nyelv felépítése olyan különleges, hogy teljesen újszerű gondolatfűzést tesz lehetővé, ez magyarázhatja a kiemelkedő teljesítményeket.

Nemcsak őrült tudósokkal van tele az ország, bőven akadnak kiváló sportolók is: már 476 olimpiai éremmel büszkélkedhetnek a magyarok. Ha a népesség arányában nézzük, csupán Finnország előzi meg őket az olimpiai aranyérmek tekintetében.

 

Külön engedély kell a névadáshoz 

Végül ismét csak a nevekről: Magyarországon csak olyan nevet adhatnak a szülők a gyermeküknek, amelyet egy listáról, az utónévkönyvből választanak. Ez ugyan folyamatosan bővül, mégis, ha olyan névbe szeret bele a szülő, amely nincs ezek között, külön engedélyt kell kérnie, amelyet a hatóságok vagy megadnak, vagy nem.

Az Origó 2015. májusi cikke nyomán